Kés, vipera, bokszer: csíny vagy agresszió?

Krakovszki Zalán szülő ismét levelet írt az oktatási minisztériumnak, miután a múlt heti tornaóráról hatodikos fia sérülten bicegett haza. A háromgyerekes apánál betelt pohár. Nagyobbik fiát, Zalánt, aki már középiskolás, két éve ugyanitt egy osztálytársa úgy megverte, hogy öt napig feküdt Miskolcon a megyei kórházban. Akkor és most sem tettek feljelentést, mert azt remélték, az igazgatónő beváltja az ígéretét, és az ügyet rendesen kivizsgálja. A vizsgálat azonban Krakovszki Zalán szerint elmaradt, ezért az apa kihívta a faluba az egyik kereskedelmi televíziót. A stáb jött-ment, a hír élt egy napot, a helyzet viszont Krakovszki Zalán állítása szerint csak rosszabbodott.

– Edgár csendes, magának való gyerek. Hogy miért éppen őt szemelte ki a bukások miatt túlkoros osztálytársa, fogalmam sincs – mondja az apa, aki a gyér forgalmú tóparti panzió vezetője. – De ki kell bírnia, mert csak egy hatodik osztály van az iskolában, és nem akarjuk Miskolcra utaztatni. Az osztálytársaktól hallottam, ez a fiú igen agresszív. A bokszert és a kést vagy a viperát persze nem használja, azokat csak mutogatja, hogy megfélemlítse vele a többieket. Nagyon sokan tartanak is tőle! Azonban ha rájön a hoppáré, akkor verekszik. Ez a gyerek öntörvényű, ki-be jár a teremből, zavarja az órát, fütyül az osztályfőnökére, pedig az már többször is járt a családjánál. Talán azért lett ilyen, mert igen rossz szociális körülmények között él. A pedagógusokkal, az igazgatónővel nincs bajom. Most is megértéssel voltak irántunk, de mire megyek vele? Féltem a fiamat, a tanárok pedig eszköztelenek a fegyelmezésben. Talán fogalmuk sincs róla, mi folyik a hátuk mögött. A gyerekek csak egymás között vagy otthon mernek igazat szólni, úgy félnek ettől a fiútól és a bandájától. Nem ártana néha a pedellusnak szúrópróbaszerűen táskarevíziót tartani. A vezetés mintha nem akarná tudomásul venni, hogy az erőszak az iskolafalakon belül is jelen van, valahogy védekezni kéne ellene. A fiamtól tudtam meg, a tornaórán mi történt. Felhívtam az igazgatónőt, aki elmondta, minden rendben, a rugdosót megdorgálták. De kérdem én, mi jöhet még?

Bitó Dezsőné, az iskola igazgatónője szerint minden iskolában van renitens diák, akár több is. Miattuk (is) tartanak összevont szülői értekezleteket, ahol kikérik a pszichológusok tanácsát, bevonják a családsegítő szolgálatot, még a rendőrséget is, ha a helyzet úgy kívánja.

– Krakovszki úr a fiát ért sérelmek miatt kissé túloz, hogy az agresszió elharapózott nálunk – véli az igazgatónő. – Semmivel sem rosszabb a helyzet, mint más normális iskolákban. Zalánt például két éve nem megverték, hanem összeverekedett egy társával, de felgyógyulása után megint együtt fociztak. Az a fiú, aki a tornaórán bántalmazta Edgárt, alapos fejmosást kapott, ám az apuka megint felfújta az ügyet. Nem igaz, hogy bokszerrel, viperával, késsel járnak ide a gyerekek! Arról tudnánk, valamelyik gyerek ugyanis már elszólta volna magát. A táskákban kotorászást pedig a többi szülő sérelmezné.

Zalán és Edgár ügyében tehát mindent tisztáztak – állítja az igazgatónő. Edgár másnap már tornázott, sérülései nem voltak komolyak. Az igazgatónő és az osztályfőnök pedig figyelmeztette a renitens gyerek szüleit.

– Ha Edgár édesapja valóban írt a minisztériumnak, mi állunk elébe bármiféle vizsgálatnak – mondja Bitó Dezsőné. Az igazgatónő szerint a jelenlegi helyzet megoldását az sem segíti, ha a sértett szülő nem együttműködik velük, ehelyett inkább a sajtóhoz fordul, és így szinte hátba támadja az iskolát.