Szent Erzsébet szellemében

Hazánk minden részéből és Európa 11 országából magánszemélyek és közösségek csatlakoztak a mozgalomhoz, melyet a MÖF a rendszerváltó szegénység, a helyi kiszolgáltatottság és a természeti-társadalmi környezetrom(bo)lás megszüntetéséért, a kultúrák fenntartható Európájáért hirdetett.

A Magyar Ökoszociális Fórum ma már az Európai Ökoszociális Fórum egyik legaktívabb szervezete, számos kezdeményezés elindítója. Az ökoszociális mozgalom a nyolcvanas évek második felében Ausztriából indult, s eleinte főleg Svájcban és Németország déli tartományaiban szerzett híveket. 2001-ben brüsszeli székhelyű szervezetként létrejött az Európai Ökoszociális Fórum, elnöke Josef Riegler, Ausztria volt mező- és erdőgazdasági minisztere, alkancellárja lett. A jelenlegi elnök Franz Fischler, az Európai Unió korábbi mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztosa (Ausztria Riegler utáni agrárminisztere).

Mit is jelent az „ökoszociális” jelző? Első része az ökológiából rövidült, s a környezetre, a környezeti felelősségre utal. Második fele társadalmi egyenlőséget, közjólétet ígér. Mint Az európai agrárpolitika ökoszociális konvenciója című EÖF-dokumentumban olvashatjuk: „Számunkra csak az ökoszociális út a járható. Az ökoszociális piacgazdaság összekapcsolja a piac dinamikáját a környezet és a társadalmi tisztesség védelmét szolgáló hatékony eszközökkel.”

Riegler Ökoszociális piacgazdaság című, 1996-ban megjelent tanulmányában kifejti: környezetünk megmentéséhez az utolsó órában vagyunk, s hogy ez sikerül-e, az az emberiség legfőbb szociális kérdésévé vált. Nagy visszhangot váltott ki a Riegler–Popp–Kroll-Schlüter szerzőhármas 1999-ben (német nyelven) kiadott Ne áldozzuk fel a parasztságot a világpiac oltárán! című kötete is. Ekkoriban jött létre a Magyar Ökoszociális Fórum, amely csatlakozott az európai szervezethez, melynek közép-kelet-európai alelnökévé Győri-Nagy Sándor egyetemi docenst, a jelenleg Kiskunmajsán élő kultúrökológust választották.

Az EU támogatáspolitikájában ma már egyre inkább érvényesülnek az ökoszociális mozgalom alapelvei: csökkennek a közvetlen termelési dotációk és előtérbe kerül a fenntartható vidékfejlesztés, a környezeti és a szociális szempontok. A MÖF azonban hazánkban korántsem elégedett ennek mértékével, különösen a tanyavilágban és a kistelepüléseken. Mint az évfordulón kiadott közleményben olvasható: „A kezdeményezés a reménytelenségben és az öngyilkosok számában élen járó kiskunsági tanyavilágból indult. Abból a gárgyáni tanyasi iskolából, amely temploma is volt a teremtésbeli kötelességeit teljesítő, tájlakó parasztságnak. Ezt a parasztságot példátlan brutalitással üldözte el lerombolásra ítélt otthonaiból a bolsevik diktatúra, majd a rendszerváltás bocsánatkérés, lényegi kárpótlás és állami oltalom nélkül lökte a nemzetközi versenypályára a kitartó maradékot. (...) Kígyóspuszta gyermektelenített tanyai iskolájából, fűtetlen tanyatemplomából üzenjük a piacok Európájának, hogy nem lehet fenntartható egy pénzuralomra, igazságtalanságokra, álemberségre épülő Európa. A magyarság Kárpát-medencei hazájában és a kontinens más tájain velünk imádkozók ajkáról a kultúrák fenntartható, teremtésfelelős Európájáért száll a fohász a szegények Szent Erzsébetének közbenjárásával az Úrhoz...”