Rettenetes karambol az űrben

Az amerikai Iridium távközlési szatellit összeütközött egy használaton kívüli orosz műholddal, 800 kilométerrel Szibéria fölött. Az amerikai műhold több mint féltonnás volt, az orosz pedig egy tonna körüli súlyú. Az ütközés eredménye: két jelentős törmelékfelhő. A baleset hatását csak hetek múlva tudják pontosan értékelni.

Nos, az esemény körülményeinek vizsgálata kimutatja, hogy a két, űrközlekedésben résztvevő objektum (irányítói) nem tartották be az űrkresz szabályait. Itt van először is az űrjobbkézszabály. Politikai ismereteinkre támaszkodva tudhatjuk, hogy az orosz műhold jött – mert az orosz már száz éve mindig onnan jön – balról. Ebből könnyen levezethető, hogy az amerikai – mert a jenki mindig onnan – közeledett jobbról. E két körülményből adódik, hogy az orosz műholdnak elsőbbséget kellett volna adnia az Egyesült Államok szatellitjének, de nem tette. Hogy miért? Joggal feltételezhetjük – tudván, hogy üzembentartója érvényes műszaki vizsga nélkül keringette –, hogy az orosz űrtárgy képtelen volt a szükséges űrelsőbbség-adási manőverek végrehajtására. Na ja, óránként 17 000 kilométerrel...

Azóta számolgatják a keletkezett űrszemétdarabokat. Már több száznál tartanak, de a legapróbbakat még nem vették számba. Pedig a legkisebbet is fontos nyomon követni. Például ha egy 1 köbcentiméter térfogatú űrbigyó 10 kilométeres másodpercenkénti sebességgel becsapódna egy másik objektumba, az ütközés robbanási energiája egy kézigránátéval lenne egyenlő, ami már egyáltalán nem veszélytelen.

Egy milliméternél nagyobb tárgyak több mint hárommillióan keringenek már a Föld körül. Valami nagy, nemzetközi űrporszívó megépítésén is el kellene gondolkodni valakiknek. És el kellene kezdeni néhány, a jövőben sikeres szakma széles körű tanítását: legyenek űrtakarítók, űrszemetesek. Az űrkukázókról pedig itt ne is essék szó.