Bojkottálja a Vatikán?

Dan Brown Az Angyalok és démonok című könyvét 2000-ben írta meg, története pedig előzményként szolgált a 2003-ban megjelent Da Vinci kódhoz. A Da Vinci kód világszerte népszerű könyv lett, míg a katolikus egyház elítélte a bibliai-egyházi témákat feszegető írót. De ami igaz, az igaz: Jézus vérvonalának kutatása emberek milliót érdekelte, olyannyira, hogy a könyvben említett helyszínek zarándok helyekké váltak a kíváncsi olvasók körében.

Ron Howard amerikai producer-rendező fantáziáját is megmozgatta a történet, és filmet rendezett a regényből. A katolikus egyház ellenezte a film elkészítését a stáb a film egyes részeit nem forgathatta le a valódi – így a skóciai Rosslyn-kápolnában – helyszíneken. A produkció azonban mégis elkészült, és hatalmas sikert aratott.

Ennek lassan két éve, Dan Brown könyvei nem merültek feledésbe. Legfőképpen azért nem, mert májusban mutatják be a Da Vinci kód előzményének tekinthető Angyalok és démonok című filmet, amely a múltkorinál nem kisebb haragot váltott ki az egyházi méltóságokban. A Vatikán hivatalos újsága, az Avennire cikkének állítása szerint a katolikus egyház nem hagyhatja jóvá ezt a filmet, míg egy másik olasz lap, a La Stampa arra figyelmeztet, hogy a pápai hivatal bojkottra szólít fel az Angyalok és démonokkal szemben. Ron Howard egy korábbi interjújában utalt arra, hogy hivatalosan nem, ám titokban forgattak jeleneteket a Vatikánban. Ennek a sztorinak a jeleneteit nehéz lenne nem Rómában és a Vatikánban forgatni, mivel szinte az egész cselekmény e két helyszínen játszódik. A Vatikán dühe ellenére a filmet május 15-én világszerte bemutatják a mozik, az előzetesből pedig egyértelműen kiderült: lélegzetelállító krimi született az angyalok és démonok harcából.

Az Angyalok és démonok története meglehetősen összetett: a világ legmodernebb részecskegyorsítójában puszta energiából antianyagot állítanak elő, amelyből az energia teljes mértékben felszabadítható, s így képes megoldani az emberiség energiagondjait. Ha azonban nem megfelelően használják fel, veszélyes fegyvernek is minősülhet. Miután a feltalálót, Leonardo Vetra-t holtan találják a laborjában,  testébe egy ősi jelet égetve, az olasz rendőrség segítségül hívja Robert Langdont, a harvardi szimbolika kutatót, hogy fejtse meg a halott fizikus testén található izzó jel jelentését.

A jel az ősi Illuminátusok rendtől származik, s ennek egy csoportja égette billogát Vetra mellkasába. Az antianyagot is ez a társaság lopta el, és hátrahagyott üzeneteikből Langdonnak világossá válik, miért: fel akarják robbantani a Vatikánt, és ezt nem kisebb esemény, mint a pápaválasztás ideje alatt tervezik. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át őrült hajszát indítanak a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után. A titkos társaság, az új pusztító fegyver, az elképesztő célpont, az emberi esendőség pedig pergő ritmusú akcióregényt szül.

Dan Brown további regényei: A megtévesztés foka, Digitális erőd, és a nem sokára megjelenő Salamon kulcsa.