Fertőzött patkányból falatoztak?

Még a mézet sem akarták megvenni tőlem a piacon – röhög kínjában egy középkorú férfi a Békés megyei Gábortelep kocsmájában. A Medgyesbodzáshoz tartozó, hatszáz lelkes település azzal került reflektorfénybe, hogy heten betegedtek meg itt olyan kórokozótól, ami elsősorban nyers disznóhússal kerül a szervezetbe. A trichinella-fertőzést olyan parazita okozza, amely az izomszövetben bújik meg, és kizárólag fertőzött hús fogyasztásával lehet megkapni. A fertőzés súlyos következményekkel járhat, mert a paraziták a szívizomszövetet is károsíthatják.

Az állat-egészségügyi hatóság megvizsgálta a sertéseket a településen, és az olasz referencialabor huszonnégy állat véréből mutatott ki fertőzést. A hatóság felajánlotta, hogy a település összes sertését leölik, gazdáiknak pedig kártalanítást fizetnek. Ugyanakkor Gábortelepen – bár a helyiek elismerték, hogy a hatóság korrekt árat kínált a jószágért – nem övezte az intézkedést osztatlan lelkesedés.

– Szeretjük tudni, mit eszünk – mondja az italbolt tulajdonosa, Laduver Attila –, és ebben bizonytalanítottak el minket. A családokat is egymásra uszították: a fiatalok egyébként is finnyásak, azóta meg nem hajlandók disznóhúst enni, holott a hőkezelt hús biztonságos, a kórokozó hetven fokon elpusztul. Az egész alapja egyetlen János-napi disznóvágás: aki beteg lett, mind ahhoz az egy családhoz kapcsolódik. De itt ül a böllér, aki levágta a disznót, kérdezze meg őt.

A hentes azonban nem áll kötélnek, szűkszavúan csak annyit mond: neki kellene a legbetegebbnek lennie, ha a fertőzés valóban a disznóhústól van. A trichinella ugyanis csak a nem hőkezelt disznóhúson keresztül fertőz, elsősorban a kolbászhús kóstolásakor. Ő azonban makkegészséges. A helybeliek között általános a vélekedés, hogy a fertőzés azért csak egy családnál lépett fel, mert a vadőrként dolgozó családfő vagy trichinellás vadhúst – például megnyúzott rókát – etetett a disznóival, vagy a disznóvágáson kevertek vaddisznóhúst a töltelékbe. (Nyíltan ezt az elképzelést senki sem vállalta. A medgyesbodzási polgármesternek tulajdonított véleménnyel példálózott mindenki: sok vadászt láttunk már puskával, de ásóval még egyet sem.) Az állat-egészségügyi hatóság verziója szerint a beteg sertések fertőzött patkányból falatozhattak.

Mivel a háznál nevelt sertés húsa sok családnál az egyetlen olyan biztonságos és jó minőségű húskészítmény, amit megengedhetnek maguknak, az eset érzékenyen érintette a gábortelepieket – sokan nem szívesen adták volna oda a disznót a hatóságnak, de kockáztatni sem akartak. Az állat-egészségügyi hatóság ezért felajánlotta, hogy kedvezményesen lehet bevizsgáltatni náluk a húst, ugyanakkor a már levágott disznó után akkor sem fizetnek kártérítést, ha utólag derül ki, hogy az trichinellás volt. Újra változott a leányzó fekvése, amikor kiderült, hogy a vérvizsgálaton elmeszelt disznók egy részének a húsából nem tudták kimutatni a kórokozót. Laurovits István helyi gazda már azt furcsának találta, hogy a vérvizsgálaton csak egyetlen hetvenkilós sertése „bukott meg”. Levágták az állatot, de a húsából a békéscsabai labor többszöri mintavétel után sem tudta kimutatni a kórokozót. Bár a mintákat azóta eljuttatták az olasz referencialaborba is, az eredmények csak lapzártánk után érkeznek meg. Laurovits példáját azóta többen követték, és úgy tűnik, eddig a húsra vonatkozó vizsgálatok negatívak.

– Továbbra is a vérmintát tekintjük elsődlegesnek – tudtuk meg dr. Tóth Gábortól, a Békés Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. – Péntekig kellett az állattartóknak eldönteni, hogy kártalanítás ellenében ideadják-e az állatokat: tizennyolc udvarból nyolcvannyolc sertést ajánlottak fel. Folyik az eljárás: amint befejeződik, megtesszük a szükséges lépéseket. Az állattartóknak harminc napon belül kell megkapniuk a kártalanítási összeget – tette hozzá az igazgató.