Magyar tanya kínai náddal

Hosszú idő után ismét növekszik a tanyavilág lélekszáma hazánkban – mondta Balogh József, az egyesület elnöke, a magyar parlament egyetlen tanyán élő képviselője.  Főként a Duna–Tisza köze nagyobb településeinek külterületein a belterületi állattartás feltételeinek szigorodása és a nehezedő megélhetés miatt egyre többen próbálkoznak újra a tanyai gazdálkodással.

Ez a gazdálkodási mód megfelel a természeti-táji adottságokkal összhangban levő, többfunkciós mezőgazdaság és a fenntartható vidékfejlesztés európai uniós elveinek. A biogazdálkodáshoz a tanyáknál nincs ideálisabb terep. Ez a tevékenység a 23 fővel alakult s ma 650-es taglétszámú egyesület szerint sokkal nagyobb támogatást érdemelne  a kormánytól. Szükség volna kedvezőbb hitellehetőségekre, több segítségre a tanyai félkész és késztermékek előállításához, s az értékes magyar termékeket erősebben kéne védeni és népszerűsíteni a gyakran gyenge minőségű külföldiekkel szemben. Jó reklám lehetne, ha a biotermék-minősítés mellett végre létrejöhetne az egészséges tanyai élelmiszer-kategória, amely az ilyen termékek védjegyéül szolgálhatna. Az értékesítésben sokat segíthetne a tanyai élelmiszer-üzletlánc létrehozása, melynek révén ez az egészséges élelmiszer eljuttatható a nagyobb városokban élő fogyasztókhoz.

Balogh József egymás mellé tett egy zacskó hazai és spanyol őrölt paprikát: az élénkpiros magyar mellett a spanyol olyan volt, mint a homok. Íze is olyan, de sokakat csak az ára érdekel. Ezért veszik a kínai termékeket is. Ma már nemcsak a fokhagyma és még számos konyhakerti növény kínai a nagy áruházak polcain, de hoznak például nekünk Kínából nádat is, mintha itt nem is lenne. Már vannak alföldi tanyák, amelyeket ilyen olcsó nád borít.

Miközben a kiskunsági városok környékén a jobb feltételeknek köszönhetően terjed a tanyai gazdálkodás, az agrártermelés összességében a magyarországi tanyáknak már csak a negyedében maradt meg fő megélhetési forrásnak. Ennek legfőbb oka az infrastruktúra, ezen belül a villanyáram hiánya.  Pedig ahol villany van, ott minden lehet. Az áram azonban a sűrűbben lakott tanyás térségekben is a mai napig sok helyen csak álom, s ebben állami segítség, önkormányzati források nélkül nem is várható érdemi változás. Több szilárd burkolatú út vagy legalább járható földút kellene. Ingatag a közbiztonság is, jól szervezett bűnözői csoportok járják éjszakánként a vidéket, visznek mindent, ami mozdítható. Pedig, mint a fülöpházi példa bizonyítja, összefogással a bűnözés is visszaszorítható.

Ezt az összefogást szeretné erősíteni minden területen a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete. Az olyan találkozók, fórumok sorával is, mint a ladánybenei volt, s azzal is, hogy a tanyák népének javaslatait, kéréseit a parlamentig továbbviszik. Az Országgyűlés rövidesen tárgyalja a tanyák védelméről szóló határozattervezetüket. A tervezet ötpárti támogatása jelzi, hogy a tanyák mint sajátos hungarikum fontosságát a politikában is egyre többen felismerik.