A háború lelki sebei kimaradnak a hírekből

A 2006-ban megkezdett kutatás célja az volt, hogy felmérjék mekkora lelki sérülést okoztak az elmúlt évek, valamint, hogy milyen mechanizmussal képesek az irakiak lelkileg könnyebben elviselni a háború borzalmait. Az eredmény meglepően kedvező a várthoz képest, ugyanis az iraki, felnőtt lakosság mindössze 20 százalékánál tapasztalhatóak mentális zavar tünetei.

A Harvard Egyetem Focus című folyóiratának honlapján közzétett kutatásban összesen 4332 felnőtt iraki állampolgárral készítettek interjút. A megkérdezettek érzelmi állapotát mérték fel, s a válaszok alapján egyértelművé vált, hogy az irakiak többségének volt része úgynevezett. háborúhoz köthető traumatikus élményben. Szemtanúi lettek gyilkosságnak, emberrablásnak, láttak robbantásokat, halottakat, megcsonkított testeket. A megkérdezetteknek csaknem a fele mondta, hogy csüggedtnek, lehangoltnak, szomorúnak érzi magát, de csak a válaszadók 18,8 százaléka számolt be olyan tünetekről, amelyek valamilyen mentális betegséghez – depresszióhoz, szorongáshoz, pánikbetegséghez – köthetők. Ez az arány sokkal alacsonyabb, mint, amire a kutatók a háborús körülmények hatásaként számítottak.

Arra kérdésre, hogy mi lehet ennek az optimizmusnak az oka, többféle válasz létezik – azonban ezek közül egyelőre egyik sem bizonyított tudományosan. Legelfogadhatóbbnak az az érvelés tűnik, amely az irakiak életkörülményeivel magyarázza érzelmi ellenálló képességüket: többségük szélsőséges szegénységben, lerombolt épületekben, háború és erőszak állandó fenyegetése mellett él. Emiatt valamilyen szinten megszokták, tudatosították önmagukban, hogy bármikor történhet valami szörnyűség szeretteikkel vagy saját magukkal. A veszteség lehetőségének elfogadása ekként érzelmi védelmet jelent számukra.

Egy másik magyarázat szerint a mentális panasszal küzdök alacsony száma a kutatás módszerével, a vizsgált csoport összetételével is magyarázható. A kutatók szerint a betegek arányát valamelyest alábecsülték azzal, hogy a felmérés során csak az Irak területén élő 18 éven felüli állampolgárokra koncentráltak. A megkérdezettek között nem szerepelnek sem menekültek, sem 18 évnél fiatalabbak. Ez semmiképpen sem elhanyagolható tényező, hiszen az iraki lakosság 40 százaléka 14 éven aluli, másrészt a háború kezdete óta több mint kétmillióan a szomszédos országokba, további kétmillióan pedig az országon belül menekültek más helyre. Ugyanakkor ez a két csoport az, amelyeknek a háború okozta lelki sérülései mélyebbek lehetnek, mint a társadalom több tagjáé.

Forrás: ELTE TáTK hírlevél