Bajnai-csomag: mit szól az Alkotmánybíróság?

A miniszterelnök rendkívüli óvatossággal közelít a válságcsomag egyes elemeinek bevezetéséhez. Teszi ezt azért, mert jól tudja, hogy 1995-ben a Bokros-csomag néhány részlete azért akadt fent az alkotmánybíróság rostáján, mert váratlanul és túl rövid idő alatt szerették volna bevezetni. Márpedig az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy megfelelő felkészülési időt kell adni a nagy ellátó szociális rendszerek átalakításánál azoknak, akiket a változások elsősorban érintenek.

Megéri tehát a türelem és az alapos előkészítés. Azt, hogy a Bajnai-kormány előrelátható „élettartama”, tehát az egy év elég lesz-e minderre, csakis a jövő döntheti el. Mindenesetre, amennyiben a tervezett változásokat alkotmányjogilag is alaposan megfontolva készítik elő és vezetik be, megnő az esélye, hogy az Alkotmánybíróság nem talál bennük kivetnivalót és zöld utat ad az érvényesítésükhöz.

Azok az intézkedések, amelyek extra állami támogatást, az alapjogokhoz nem kapcsolódó juttatásokat csökkentenek vagy fagyasztanak be – ilyen a nyugdíjak évenkénti emelése, a 13. havi nyugdíj vagy bér kifizetése –, nem képezhetik alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát, vagy ha mégis, a jóváhagyó eredmény nem kétséges. De ugyanígy a közmédia, illetve a tömegközlekedés – BKV, MÁV – támogatásainak csökkentése, valamint a gázár- és távhő-támogatás is rögvest leépíthető. Hasonlóképpen lehet eljárni a lakástámogatásokkal is, a változtatás csupán visszamenőlegesen nem érvényesíthető.

Ezzel szemben nem lehetséges azonnal lerövidíteni a gyes és a gyed maximális időtartamát. A korábbi alkotmánybírósági döntések értelmében ehhez legalább egyéves felkészülési időszak kijelölése szükséges, hogy már az új rendelkezések ismeretében dönthessenek a szülők a gyermekvállalásról. Ugyanígy nem lehet a nyugdíjkorhatárt „csak úgy” felemelni, a nyugdíjszámítás módszerét átalakítani.  A táppénz összegének lecsökkentése a szerezett jogok (s teszem hozzá: a megélhetés lehetőségének) körét is érintheti, így ennek alkotmánybírósági kontrollja is többesélyes eredménnyel kecsegtet.

Az önkormányzatok támogatása sem egyszerű kérdés, hiszen azok az alkotmányban meghatározott állami feladatokat végeznek. Az új ingatlanadót pedig eddig még mindig alkotmányellenesnek ítélték, hiszen nehéz rögzíteni a kivetés igazságos elveit. A vállalkozásokat érintő adóváltozások esetében pedig a csökkentő elemek már az idén, a növelők pedig valószínűleg csakis a következő adóévi bevezetésüktől kezdődően állhatják ki az alkotmányossági próbát.