A bárminemű elfogultsággal aligha megvádolható Wall Street Journal, a világ legbefolyásosabb üzleti magazinja, nemrég készített elemzést Magyarország állapotáról. Az MTI nyomán rövidítve ismertetjük az amerikai újság elemzését, és csatoljuk mellé a legfrissebb népszerűtlenségi indexeket is.
Kép: Országgyülés Bajnai Gordon beiktatása miniszterelnöli esküje parlament Sólyom László 2009.04.14. fotó: Németh András Péter
Sok új van a magyar közéletben. Új a miniszterelnök, új a kormánya, itt az új kormányprogram is, csak egy a régi: a válság, melyben mind jobban elmerül az ország. A miértre kormány és ellenzéke mind hevesebben, mind indulatosabban keresi a választ – a másikban. Egyetértés – furcsa mód – csak azoknál tapasztalható, akik nagyon messziről vagy nagyon közelről néznek mindennapjaink valóságára. A bárminemű elfogultsággal aligha megvádolható Wall Street Journal, a világ legbefolyásosabb üzleti magazinja, nemrég készített elemzést Magyarország állapotáról. S ha ilyesmivel nem is rukkoltak elő honfitársaink, de a legutóbbi „politikusi népszerűségi mutatókban” épp ugyanarra a megállapításra jutottak, mint a tanult tengerentúliak: a válság a politikai osztály egyetemleges csődje. Bár ilyet ritkán teszünk, az MTI nyomán rövidítve ismertetjük az amerikai újság elemzését, és csatoljuk mellé a legfrissebb népszerűtlenségi indexeket is.
A lap legfontosabb megállapítása: Magyarország politikai elitjét jelentős felelősség terheli az ország gazdasági bajaiért. Az amerikai üzleti napilap arról is ír, hogy a következő választások valószínű győztese Orbán Viktor lesz.
Bajnai Gordon, a most megválasztott miniszterelnök nem csak példátlan gazdasági válsággal néz szembe. Az előtte álló másik kihívás, hogy olyan mérgezett politikai légkörben vezesse át Magyarországot a kilábalás útjára, amely szinte lehetetlenné teszi a reformokat. Magyarország gazdasági problémáit csak súlyosbította – de nem okozta – a globális pénzügyi válság. Az ország már október előtt is súlyos bajban volt, amikor 25 milliárd dolláros mentőcsomagért folyamodott az EU-hoz, az IMF-hez és a Világbankhoz. Olyan országról van szó, amelynek 10 milliós lakosságából csupán 3,9 millió fő dolgozik. Közülük 1,6 millióan minimálbért kapnak, így nem fizetnek adót.
Bajnai Gordon eltökélten hangoztatja, hogy az állami kiadások megfékezése terén kész olyan messzire elmenni, mint még előtte soha senki. „Fájni fog” – idézte az amerikai üzleti lap Bajnai március 30-i sajtóértekezletének fő mondanivalóját és a 600 milliárd forintos költségvetési megszorításokat. A konkrét politikai javaslatoknál Orbán jobban kedveli a populista ígéreteket; például azt, hogy drasztikusan csökkenteni kell a munkaadók és az alkalmazottak adóját, ami állítása szerint valamilyen módon egymillió új munkahelyet eredményezne. Szeret homályos célzásokat tenni az „igaz” magyarok által a „gonosz erők” ellen vívott harcra, amit hívei az MSZP és Gyurcsány pocskondiázására irányuló felhívásként értelmeznek.
A helyzet viszont az, hogy bármilyen összetételű új kormánynak szembe kell néznie a tényekkel, és szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat. Ha Orbán lenne az új miniszterelnök, neki is csökkentenie kellene az állami kiadásokat. Ez számos Fidesz-támogatót ábrándítana ki. Ennek eredményeként pedig a válság végső nyertesei a szélsőséges pártok lehetnek. A magyar szélsőjobb már ugrásra készen áll számos hetilappal és legalább két félkatonai szervezettel arra, hogy „rendet tartson”.
Nehéz megmondani, mi a súlyosabb: Magyarország gazdasági vagy politikai válsága. Csak egy dolog bizonyos: politikai előrelépés nélkül a gazdasági zuhanás is folytatódni fog – zárta írását a Wall Street Journal.
Utálkozási listák
A politikusok népszerűségi mutatója a Szonda Ipsos felmérése szerint 2008-ban esett 50 százalék alá, ami nem mást jelent, mint hogy a megkérdezettek fele elutasította a magyar politikai elitet.
A reményteli 1991-es esztendőben a népszerűségi lista élmezőnye így festett: Göncz Árpád: 82 pont, Palotás János: 73, Horn Gyula: 69, Orbán Viktor 67.
Úgy tűnik, mindent és mindenkit magunk alá gyűrtünk...
Politikusok népszerűsége 2009 márciusában
Név
Népszerűség
Ismertség
Szili Katalin
43
86
Sólyom László
42
87
Orbán Viktor
41
92
Göncz Kinga
38
80
Dávid Ibolya
35
89
Gráf József
35
57
Szekeres Imre
34
63
Navracsics Tibor
34
73
Fodor Gábor
31
80
Herényi Károly
30
61
Kiss Péter
30
57
Hiller István
30
73
Semjén Zsolt
30
57
Gyenesei István
30
45
Bajnai Gordon
29
62
Kövér László
29
68
Demszky Gábor
29
88
Lendvai Ildikó
28
84
Gyurcsány Ferenc
26
92
Draskovics Tibor
25
71
Veres János
24
72
Kóka János
23
79
Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!