Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Titkos és ravaszul álcázott „postaládák” – ahol a kémek hátrahagyhatták üzeneteiket az összekötőknek –, csendben suhanó, egymást váltogató autók, amelyek észrevétlenül követték a gyanúsítottakat, mikro-fényképezőgépek, mikrofilmek, gombostűfejnyire lekicsinyített fotók: az egész XX. századi kémtechnikának már a múzeumban van a helye.
Kép: A trader is seen at the trading hall of the Shanghai Stock Exchange in Shanghai July 5, 2006. Bank of China plans to strengthen internal risk controls by hiring an outside adviser and key executives, the bank said after its listings in Hong Kong and Shanghai. REUTERS/Aly Song (CHINA), Fotó: © Aly Song / Reuters
Talán minden megváltozott. Egy kanadai egyetem, illetve annak egyik kutatóintézete kiderítette, hogy egy hatalmas nemzetközi elektronikus kémhálózat kémleli a világ számítógépeit, több mint száz ország csaknem 1300 komputerébe behatolt, lopott adatokat. A hatalmas hálózat egyebek között képes volt például arra, hogy az általa ellenőrzött számítógépek kameráit és mikrofonjait bekapcsolja, így akár azt is lehallgatta és látta, mi történik abban a helyiségben, ahol a számítógépet elhelyezték.
Ez az első eset a történelemben, hogy a kutatók ilyen hatalmas méretű elektronikus kémhálózatra bukkantak.
A kutatók a kanadai Toronto Egyetemen és annak egyik nemzetközi intézetében (Munk Center for International Studies) végezték munkájukat, mégpedig az Indiában száműzetésben élő dalai láma hivatalának kérésére. Nem meglepő, hogy ezek után kiderült: a rosszindulatú szoftvereket Kínából telepítették a külföldi komputerekre – írta a The New York Times.
Hogy fogalmunk legyen a számítógépes kémkedés méreteiről, a BBC brit hírtelevízió felsorolt néhány olyan országot és intézményt, amely a kémkedés célpontja volt: Irán, Banglades, Lettország, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Brunei, Barbados és Bhutan külügyminisztériuma, India, Dél-Korea, Indonézia, Románia, Ciprus, Málta, Thaiföld, Tajvan, Portugália, Németország és Pakisztán különféle helyeken lévő nagykövetségei. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy az elektronikus kémkedésben – amelyet a kanadai kutatók kísértethálózatnak neveztek – a kínai kormány is „főrészvényes”. Tulajdonképpen arra sincs bizonyíték, hogy a kémhálózat nem egyszerűen egy ipari kémhálózat része-e, amely pénzért kémleli a globális gazdaság konkurenseinek céljait. Az viszont tény, hogy ugyan az elektronikus pók főleg a dél- és délkelet-ázsiai országokra terjesztette ki hálóját, de közben „elidőzött” a NATO számítógépeiben, nyugati kormányhivatalok, törvényhozók komputereiben is.
Nem meglepő, hogy a kínaiak számítógépes kémkedést – finomabb szavakkal: elektronikus információgyűjtést – végeznek. Aki azt gondolja, hogy az oroszok vagy amerikaiak nem végeznek ehhez hasonló tevékenységet, az naiv és téved. A most felfedezett kísértethálózat csak a méreteivel lepte meg a világot. Az is figyelemre méltó, hogy a kínai hálózatnak csak része volt kínai tartományokban elhelyezve: az egyik ága Kaliforniában működik.
Érdemes belegondolni abba, hogy a világ létfontosságú – akár spekulációkon alapuló – gazdasági információi is a világhálón jutnak célba, de útközben azokat nyakon lehet csípni vagy manipulálni. Elméletben nemzetgazdaságokat lehet csődbe juttatni, milliárdokat nyerni és nyomtalanul elosonni.
Az ügy egyik kutatója azt mondta, hogy azért nehéz rámutatni a bűnösre az elektronikus bűnügyben, mert hiába az elektronikus adatkövetés, nincs olyan nemzetközi jogi szabályozás, amelynek alapján biztosan el lehetne jutni a bűnöshöz. A nyomozás ugyanis elkerülhetetlenül a helyi hatóságokhoz vezet, amelyek roppant „lojálisak” a központi hatalomhoz. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok csaknem mindig zsákutcába vezetnek.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu