Mi történik Moldovában?

Lángol a parlament, közben esti mese megy az állami tévében. A Moldovai Köztársaságban jártunk, ahol a választásokat követően zavargások törtek ki. A moldovai fiatalság Európába menne, de nincs, aki elvigye.

Hírek, információkTanács Gábor2009. 04. 10. péntek2009. 04. 10.
Mi történik Moldovában?

– Le a kommunistákkal – ezt skandálták az egyetemisták szerte Chisinauban a múlt héten, és teszik feltehetőleg most is a Moldovai Köztársaságban  A múlt vasárnap tartott választásokon a már nyolc éve kormányzó kommunisták győztek, s ez váltotta ki azt a tüntetéssorozatot, amely a világon mindenhol adásba került – miután a tiltakozók felgyújtották a parlamentet és megtámadták az elnöki palotát.

Moldova Európa legszegényebb országa. A két világháború között Romániához tartozott, utána a Szovjetunió „gyümölcsöskertje” volt, függetlenségét 1989-ben nyerte el. Állampolgárainak egy része románul, kisebb része oroszul beszél – és van egy szakadár államalakulat, Transnistria, amelyet ugyan senki nem ismer el, de magát függetlennek tartja, és erős orosz kötődésekkel rendelkezik. A függetlenséget kivívó forradalom után az úgynevezett demokratikus pártok kormányoztak nyolc évig, korrupciós botrányok sokaságától kísérve. A folyamat végén az állam csődközelbe került, a közalkalmazottak és a nyugdíjasok már nem kapták meg a járandóságukat,. Ekkor a régi szép idők iránti nosztalgia visszahozta a kommunista pártot a hatalomba.

Voronyin elnök nyolc éve kormányozza Moldovát, külső elemzők szerint Európa-barát és demokrata. Demokratizmusa biztosan hagy kívánnivalót maga után – ez nyilvánvaló abból, amilyen állami nyomás alatt áll a média: már egy napja minden tévécsatorna tele volt a chisinaui zavargásokkal, a moldovai tévén viszont egyfolytában esti mese ment. Az Európa-barátság eddig igaz lehetett, de a fiatalok úgy érzik, hogy a kommunisták inkább Oroszországhoz húznak: onnan jön szinte minden kézzelfogható, bár nagyon is kiszámított segítség. Moldovából nézve Európát Románia jelenti, a nyugati szomszéd azonban inkább csak kultúrát szállít az országba – moldovai fiatalok tízezrei tanulnak a román egyetemi városokban, sokan állampolgárságot is szereznek. Ez azonban kevésbé érdekli az állami alkalmazottak és nyugdíjasok tömegeit, akik sokkal inkább számolnak az olcsó orosz gázzal. A kommunisták óvatos egyensúlyozását a fiatalok inkább orosz-barátságként értékelik.

Chisinauban a választások előtt az általam megkérdezett értelmiségiek mindegyike csak abban volt biztos, hogy a kommunistákra nem szavaz. A többi pártban sincs bizodalmuk: részben azért, mert egyedül nem tudnak kormányt alapítani, de megegyezni sem tudnak; másrészt azért, attól tartanak, hogy valamelyik ellenzéki párt a kommunisták bábjának bizonyul, ahogyan négy évvel ezelőtt történt.

Az első exit-pollok csak negyvenöt százalékot mutattak a kommunisták javára, összesen ötvenötöt a három ellenzéki pártnak. Ez még mindig nagy kommunista győzelem lett volna, de megmaradt az esély, hogy az ellenzék összefog és kormányt alakít. Ahogyan haladt előre a számlálás, úgy lett egyre nagyobb arányú a kommunista párt győzelme, s amikor keddre kiderült, hogy a kormánypártnak pont ahhoz lesz elegendő képviselője, hogy államfőt válasszanak, elszabadult a pokol. A hétfőn még békés tiltakozók egy része behatolt a parlamentbe, illetve az elnöki palotába, és gyújtogattak, papírokat dobáltak szét. Kedd estére a tüntetőket szétkergették, s bár azóta folytatódnak a megmozdulások, csak éppen újra békés mederben. Csillapította az indulatokat az is, hogy a választások szerdán kihirdetett végeredménye szerint a kommunisták pont egy fő híján ugyan, de nem tudnak új államfőt választani. Innentől kezdve, ha a három bejutott ellenzéki párt közül senki nem segít nekik, új választásokat kell tartani.

A helyzet azonban nagyon elmérgesedett Romániával: Chisinau azzal vádolja szomszédját, hogy támogatták a zavargókat, mivel azok az EU és Románia zászlaját lóbálták, s Moldova csatlakozását követelték Romániához. Valószínűtlennek tűnik, hogy Románia valóban ilyesmibe keveredett volna: az egyetemisták egyszerűen Európához akarnak tartozni, és ez szerintük egy csapásra megvalósulna, ha Moldova Románia része lenne. Romániának azonban épp elég baja van, a problémás Moldova már tényleg csak púp lenne a hátán, és ahogy egy mérnökhallgató mondta nekem: Európa sem kapkod utánuk.  A román nagykövetet kiutasították Moldovából, a román állampolgároknak ezentúl vízum kell, hogy belépjenek az országba. A mostani események pedig éppen eltávolítják a fiatal moldovaiakat attól, ahová oly hőn szeretnének tartozni.

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek