Nem forog az idegen

A kis- és középvállalkozásokra épülő, évi 690 milliárd forintot forgalmazó hazai vendéglátást érzékenyen érintette a gazdasági válság: becslések szerint 30-40 százalékkal esett vissza a forgalmuk, mondta Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke.

Hazánkban 57 ezer étterem működik, közülük sok veszteségesen, hiszen nagy részük meglehetősen szerény jövedelemtermelő képességgel rendelkezik. A válság kezeléséhez az üdülési csekkek és étkezési utalványok megtartására lenne szükség, valamint szoros együttműködés kialakítására a hazai gazdaság többi szereplőjével. Ilyen terület például a mezőgazdaság, melynek termékeit a vendéglátó egységek napi szinten használják, ugyanakkor a csúcsgasztronómiában szükségletük jelentős részét külföldről hozzák be. Fontos lenne, hogy a vendéglátás valóban vendégcentrikus legyen, ugyanakkor csökkenteni kellene az adókat, a bürokráciát, s szükség lenne a szakmai megújulásra, a szakoktatás korszerűsítésére valamint a vállalkozói hitelekre.

A válság a hazai szállodaipart éppen a mélypontján érte, hangsúlyozta Tóbiás János, a Danubius Hotels Group Nyrt. vezérigazgató helyettese. A szállodai kapacitások a 3-5 csillagos kategóriában mintegy 41 százalékkal növekedtek az elmúlt nyolc évben, míg az egy kiadható szobára eső vendégéjszakák száma kevesebb lett, ugyanakkor a bevételek csökkentek. A versenyképességet és jövedelmezőséget kedvezőtlenül befolyásolta például a áfaemelés, a forint árfolyamának ingadozása, az energia- és az élelmiszerárak változása, az élőmunka költségeinek és a szállodaipar adóterhelésének növekedése.