Csak félig fordult fel a világ

A jobbközép nyerőben az EU-apátia kellős közepén – jelezte a CNN amerikai hírtelevízió arról, hogy a szerencsétlen európaiak képtelenek dönteni saját képviseletükről. A hírtelevízió megírta, hogy a kontinens 375 millió szavazásra jogosult polgára közül mindössze 43 százalék vállalta a voksolás nemes kötelezettségét. A BBC pedig – mértékadó hírforrásról van szó – azt közölte, hogy az európai szavazók jobbra fordították Európa szekerét.

Akárki akármit mond, az új összetételű Európai Parlament lényegében nem változik. Meghatározó ereje a Néppárt marad, az úgynevezett jobbközép pártok frakciója. A szociáldemokraták befolyása erősen csökken. Mindenki azt jósolja, hogy változik a pártrendszer, mert Európa maga is változás előtt áll.

Amikor 1979-ben először tartottak parlamenti választásokat, a részvételi arány még meghaladta a 62 százalékot. 2004-ben már nem érte el a 45 százalékot – most pedig 43 százalék alatt maradt. Európa kénytelen tudomásul venni, hogy a jobboldali ellenzék mindenütt besöpri a voksok többségét. Sőt, a hatalmon lévő legtekintélyesebb „jobbosok”, Berlusconi, Merkel vagy Sárkozy, ha nem túl nagy fölénnyel is, de behúzták a kötelező győzelmet. Az európai parlamenti választás egyik legfőbb üzenete a nagyon alacsony részvételi arány, amely arra utal, hogy Európa nem tud politikai tényezővé válni a választók számára, és az eredmény elsősorban belpolitikai okokkal magyarázható. A német szociáldemokraták katasztrofális vereséget szenvedtek, szégyenükben nem tudták, hová bújjanak.

A hosszabb ideje súlyos válsággal küzdő SPD Németország háború utáni történetében választásokon még soha nem ért el olyan alacsony eredményt, mint a mostani szavazáson. A francia baloldal pedig elpárolgott – mintha nem is lett volna.

Az 1997 óta hatalmon lévő brit Munkáspárt a harmadik helyre csúszott vissza, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártja (UKIP) mögé, amelynek egyetlen fő politikai programpontja Nagy-Britannia kivezetése az EU-ból. A kormányzó Munkáspárt történelmi veresége bejuttatta a brit szélsőjobb legnagyobb erejét, a Brit Nemzeti Pártot (BNP) az uniós törvényhozásba. A BNP két mandátumot nyert; az egyik a párt elnökéé. A brit EP-választást a Konzervatív Párt nyerte; a részeredmények alapján a két tartományban a toryk 28,6 százalékot kaptak. Utánuk a UKIP következik 17,4 százalékkal, majd a Munkáspárt 15,3 százalékkal. Az uniós tagállamok vezető politikusai örülhetnek, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amelyek az egész kontinensre kiterjedő „zakót” jósoltak nekik a gazdasági válság következményeként. Egyelőre nincs jele a szélsőjobb felé történt nagyobb mértékű eltolódásnak, jóllehet a jobboldali erők előretörtek néhány országban. Máltán és Görögországon kívül a szociáldemokraták a legtöbb uniós tagországban jelentős vereséget szenvedtek. Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban volt a legalacsonyabb a szavazási kedv az európai parlamenti választásokon. A huszonhét tagállamból álló Európai Unióban a választási részvétel átlagosan 43,55 százalékos volt, így a távolmaradás rekordnagyságú, 56,45 százalékos.

Szlovákiában a szavazópolgárok 80,36 százaléka döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. A választási részvétel, a maga 19,64 százalékával, még így is magasabb volt, mint az öt évvel ezelőtti 16,97 százalék.