Két kisfiú meghódította Sebestyén Márta szívét

Szőke haj, kék szem, gyönyörű hang. A 2009-es Pest megyei „Ki Mit Tud?” vetélkedő népdal kategóriájának győztese a Sercli énekkettős lett. Interjú egy büszke édesanyával.

Hírek, információkSzabad Föld Online2009. 06. 12. péntek2009. 06. 12.

Fotó: GABOR FENYES

Két kisfiú meghódította Sebestyén Márta szívét Fotó: GABOR FENYES

– Gratulálunk Gábor és Misi produkciójához, valamint az idei Pest megyei „Ki Mit Tud?”-on elért I. helyezésükhöz. Mennyi munka van a fiúk eredménye mögött?
– A fiúk négy évvel ezelőtt, még óvodás korukban kezdtek el énekelni a gödöllői Chopin Zeneiskola Zenevár-előkészítőjén, ott figyeltek fel tiszta és erőteljes hangjukra. Ma már hetente összesen 11 órában foglalkoznak ének-zenével: 4 énekórán, 2 karéneken, 2 szolfézson, 2 trombita és 1 népi énekórán vesznek részt.

– Ennyi éneklés és zenélés mellett jut idő másra is? A fiúk mivel töltik a legszívesebben a szabadidejüket?
– Sokat fociznak, kerékpároznak a barátaikkal. Szívesen hallgatnak klasszikus és ockzenét is. Néha még saját szerzeményt is kottapapírra vetnek. Bár időnként duzzognak és a művészet helyett szívesebben választanák a számítógépet, eredményes a sok gyakorlás. Három országos versenyen kaptak már kiemelt nívódíjat. Az elmúlt három évben több mint hetven fellépésük volt, nagy rutinnal rendelkeznek. A Pest Megyei „Ki Mit Tud?”-on is jó eredményre számítottunk, de ekkora sikerre álmunkban sem gondoltunk.

– Van a fiúknak példaképük?
–  A népi énekben Berecz András a példaképük. A népszerű énekest és mesemondót a fiúk egyszer Szadán énekszóval köszöntötték. Örömében Berecz András „kollégáknak” kiáltotta ki őket. A fiaim Sebestyén Mártát is személyesen ismerik. Neki is énekeltek már Gödöllőn, két évvel ezelőtt a Magyar Szabadság Napja Díj átadásakor. A világhírű művésznő meghatódott, mindenkivel úgy beszélgetett, hogy közben a két fiút a „szárnyaival ölelgette”. Természetesen tanárnőjük, Benedek Krisztina a legközelebbi példaképük, mivel ő egyengeti „pályafutásukat”. Krisztina a Kolompos együttes énekese, a fiúk már velük is szerepeltek együtt.

– A „Ki Mit Tud?” döntőjén a fiúk maximális pontszámot kaptak az igen rangos művészekből álló zsűritől. Hogyan fogadták és dolgozták fel a sikert?
–  Nem emlékszem pontosan, hogy ők ugrottak-e az én nyakamba, vagy én az övékébe. Szinte beleremegtünk a boldogságba. Nagyon várják a jutalmul kapott balatoni nyaralást, már a válogatáson és az elődöntőn is ez lebegett a szemük előtt. Az iskolában viszont hallgattak a győzelmükről, nem akartak dicsekedni, mert az „ciki” az osztálytársak előtt. Így hát én büszkélkedem el a sikerükkel. Ők talán később lesznek tisztában azzal, hogy a részvétel és a győzelem mekkora megtiszteltetés nekik, tanáraiknak, szüleiknek. Három újságban is megjelent róluk cikk és fotó, de őket a megérdemelt jutalmuk, a balatoni nyaralás izgatja a legjobban.

– Nem jellemző manapság a népi kultúra ápolása a gyermekek, fiatalok körében. Gábor és Mihály nemcsak népdalt énekelnek, de népviseletet is öltenek magukra a fellépésekre. Hogyan értékelik a korukbeli lányok és fiúk mindezt?
– Büszkén hordják a fiaim a palóc népviseletet, s szeretnek örömet okozni az embereknek az énekekkel. Sajnos a népi ének nem tartozik a divatos irányzatok közé a kortársaik szemében. Az általános iskolai zeneórákon is méltatlan helyet foglal el a népi ének-zene, a szívből szóló éneklés pedig teljességgel kiszorult. Ebből a szemszögből ideig-óráig még felmentést kapnak  az osztálytársak, de a nagy népzenegyűjtők országának oktatása, remélem, nem.

Forrás: www.pestmegye.hu

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek