Magyarország oda került, ahová való

A politikai kockázati index, megközelítve a közepes kockázati tartományt, a tavalyihoz képest 2 pontot csökkenve 64 pontos értékre került, a gazdasági kockázati index pedig 52,6 pontról 45,5 pontra zuhant, továbbra is közepes kockázatot jelezve (a 100-as skálán elhelyezett mutatók esetében az alacsonyabb érték magasabb kockázatot jelez).

A politikai kockázat növekedésének egyik legfőbb oka, hogy nőtt az instabilitás: 3 év alatt 23 kormánytag cserélődött le, valamint a kisebbségi kormányzás miatt kérdés, kitölti-e a kormány a mandátumát. Továbbá a roma-nem roma konfliktust  évek óta sem sikerült rendezni. Krekó Péter, a Political Capital Institute vezető elemzője szerint eddig is volt cigányellenesség, de most „átszakadtak a gátak”, mivel a kérdést egy szélsőséges párt emelte be a köztudatba. Ráadásul a szélsőségesek elleni fellépés az utóbbi időszakban sikertelen volt, a parlamenti pártok pedig egymás elé tologatják az ügyet. A politikai intézményekbe vetett bizalmat a növekvő korrupció is rombolja. Az elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy ez mindaddig így maradhat, amíg nincs megoldás a párt- és kampányfinanszírozás kérdéseire, amit a legtöbb szavazó a korrupció melegágyának tart. Javulást az állami újraelosztás csökkentése hozhat, amely a kormány intézkedéseivel elkezdődött és várhatóan 2010-ben is folytatódik.

A gazdasági kockázat a valaha mért legalacsonyabb értékre, 45,5 pontra zuhant. - Elvált a búza az ocsútól - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, hozzátéve, hogy hazánk oda került, ahová ténylegesen való: az alacsony növekedési potenciálú, de eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacok közé. Fő probléma a rossz gazdasági modell és a munkanélküliség gyors ütemű növekedése, ami 2009-ben is láthatóan folytatódik. Nem tett jót a gazdaságnak a forint-euró árfolyam folyamatos változása és a forint mélyrepülése sem, ami bizonytalanságot okozott a befektetőknél és a hazai lakosság eladósodásához is vezetett. Ráadásul a régióban versenyhátrányba kerültünk, ami az állami kiadások magas szintjével és az ezt ellensúlyozó magas adóterhekkel magyarázható.

Jó hír, hogy az elemzők szerint ez év végére a külső környezet lassan javulni kezd, ami kedvező lehet a hazai feldolgozóipar számára.