Megszorítást hoz a gólya

Fellélegezhetnek – ezúttal – a már megszületett kisgyermekek szülei, őket nem érintik a változások. A parlament döntése csak azokra vonatkozik, akik a törvény kihirdetése után fogannak meg, azaz szüleik már tisztában vannak a lehetőségeikkel. Vagyis az alábbi új szabályok azokra a gyermekekre érvényesek, akik 2010. április 30. után születnek majd.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint három évről kettőre csökken a gyermekgondozási segély (gyes) időtartama, és a jelenlegi szükséges 180 helyett 365 nap biztosítási idő kell a gyermekgondozási díjhoz (gyed), valamint a 24 hétig járó terhességi-gyermekágyi segélyhez (tgyás). A szigorítás az ikrekre és a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekekre nem vonatkozik. A három vagy több gyermeket nevelő szülők által igényelhető gyermeknevelési támogatás viszont kibővül, a jelenlegi hároméves korhatárral szemben a legkisebb gyermek második életévének betöltésétől lehet igénybe venni. Jövőre nem emelkedik a családi pótlék összege.

Érzelmi és anyagi szempontból teljesen érthető a potenciális szülőjelöltek fájdalma, de ha összevetjük a hazai családtámogatási rendszert az unió többi országával, rájövünk: nálunk még a szigorítások után is nagyobb kanállal mérik majd a juttatások idejét. Vegyük például a szülési szabadságot: Magyarországon összesen 24 hét jár az anyának, ebből négy hetet lehetőleg a szülés várható időpontja előtt kell kiadni – ez egyedülálló az unióban; van, ahol csak 12 hetet garantálnak.

Az Európai Unióban ugyanis nincs egységes szociális támogatási rendszer, ebben a tagországok egyénileg döntenek. Érdekes egyébként, hogy épp nemrég történt kísérlet arra, hogy minden tagállamban 20 hétre emeljék a terhes, illetve szülő nőt megillető felkészülési időt. Ez hat hét teljes fizetéssel járt volna, és az apai szabadság alsó határát is két hétre emelték volna. Ám ez a javaslat elbukott.

Sokak szerint az új törvény hatására nálunk a jövőben kevesebben vállalnak majd gyereket. Ugyanakkor kutatások igazolják, hogy a születési arány és a gyed-gyes között nincs közvetlen összefüggés, a gyerekvállalási kedvet sokféle tényező együttes hatása alakítja. Ebben meghatározó a munka, a magán- és a családi élet összehangolásának eredményessége. Azokban a fejlett országokban születik több gyerek, ahol a női foglalkoztatottság magas, a családon belüli munkamegosztás egyenlő arányú, és megfelelő minőségű, elérhető, rugalmas napközbeni ellátások vannak. Ebben pedig igencsak hátul kullogunk: az unióban Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermeket nevelő, fiatal foglalkoztatott nők aránya. A gyermekes anyák hosszú ideig maradnak otthon, emiatt csökken az esélyük a munkaerőpiacon. Sőt, nem csupán rosszabb eséllyel helyezkednek el, de nem szerzik meg az elengedhetetlen képzettséget és tapasztalatot sem.

Ezt a véleményt osztja Fodor Éva, a Közép-európai Egyetem társadalmi nemek tudománya tanszékének adjunktusa is. A szociológus szerint a nők akkor tudnák a legjobban megtartani munkahelyüket, és akkor vállalnák a legtöbb gyereket, ha „csak” egy-két évet maradnának otthon.

Ehhez azonban az kellene, hogy legyen elég bölcsőde és óvoda. Ma azonban 300 ezer bölcsődés korú gyerekre 30 ezer férőhely jut. Azaz minden tizedik gyerek tud bölcsődébe járni. A Központi Statisztikai Hivatal szerint legalább kétszer ennyi bölcsődei helyre volna szükség. Eközben még az optimista kormányzati tervek is – különböző uniós, regionális programok keretében – csupán ötezer új hellyel számolnak négy év alatt...