Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az amerikaiak szeretik a tudományt, tisztelik a tudósokat, mégsem hisznek el nekik bármit. Az evolúció-elmélet, a globális felmelegedés és az állatkísérletek szükségessége osztja meg leginkább a közvéleményt.
A tudomány elismertségéről készített amerikai kutatás szerint az emberek ugyan hálásak azokért az eredményekért, amelyekkel a tudomány könnyebbé tette az életüket, de nem mindent hisznek el a tudósoknak, s főként nem gondolják azt, hogy az amerikai tudományos világ lenne a legerősebb a világon.
A Pew Research Center kutatása szerint az amerikaiak tisztelik és becsülik a tudományos élet képviselőit, s egyedül a katonákról és a tanárokról gondolják, hogy a tudósoknál többet tettek a társadalom jóléte érdekében. Bár az állampolgárok nagy becsben tartják a tudósokat, az utóbbiak hajlamosak meglehetősen kritikusan értékelni az amerikaiak gondolkodásmódját. Mintegy 85 százalékuk úgy érzi, komoly problémát jelent számukra az állampolgárok tudományos ismereteinek hiányossága, csaknem 50 százalékuk pedig úgy gondolja, az emberek irreális elvárásokat támasztanak a tudósokkal szemben. A tudósok szerint az amerikaiaknak alaptalan elképzeléseik vannak a tudományos kutatások sebességével kapcsolatban, amiért főként a média torzító hatását teszik felelőssé.
A két fél közötti legjelentősebb nézetkülönbség a modern tudományos kérdéskörben érhetők tetten. Míg Amerikában a tudósok 87 százaléka elfogadja, hogy a ma ismert földi életformák evolúciós fejlődés eredményeképpen alakultak ki, addig az állampolgároknak csak 32 százaléka képviseli ezt az álláspontot. Emellett míg a tudósok 84 százaléka meggyőződéssel vallja, hogy a Föld légköre melegszik, ráadásul ez az emberi tevékenységnek köszönhető, addig az állampolgároknak csupán 49 százaléka fogadja el ezt az állítást. Komoly különbség fedezhető fel az elfogadható tudományos kutatási eszközöket tekintve is. A hétköznapi emberek több mint fele ellenzi, a tudósoknak 93 százaléka viszont támogatja az állatkísérleteket. Emellett míg az állampolgárok alig több mint fele, addig a tudományos szakértőknek több mint 90 százaléka ért egyet az embrionális őssejt kutatásának szükségességével.
A kutatáshoz kapcsolódóan, 12 kérdéses kvíz kitöltetésével próbálták felmérni, hogy mennyire széleskörűek az amerikai állampolgárok tudományos ismeretei. E szerint az alapvető, hétköznapokban is hasznos, illetve a hírekben gyakran közölt témakörökkel nem volt gondja a megkérdezetteknek, azonban a komplex kérdésekre már nehezebben ment a válaszadás.
A válaszadók 91 százaléka tudta például, hogy a recept nélkül kapható gyógyszerek közül az Aszpirin javallott a szívroham megelőzésére. Emellett 82 százalékuk tudta, hogy a GPS technológia műholdjeleken alapszik, 77 százalékuk helyesen jelölte meg a földrengést a szökőár kiváltó okaként, és 65 százalékuk tisztában van azzal, hogy a széndioxid-kibocsátást hozzák összefüggésbe az éghajlatváltozással. Ugyanakkor a megkérdezettekek csak mintegy a fele tudta, hogy az őssejtek miben térnek el más sejtektől, hogy az antibiotikumok a baktériumokkal együtt nem pusztítják el a vírusokat is, s hogy az elektronok kisebbek az atomoknál.
Forrás: ELTE-TáTK
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu