Csődbe mehet-e az egyetem?

Világkrízis közepette
Világszerte rengeteg egyetemet érint a pénzügyi krízis. Miközben a tandíjak emelkedtek, mind kevesebbek részesülnek szociális támogatásban vagy ösztöndíjban. A válság a tehetősebb egyetemeket is takarékosságra kényszeríti. A Harvardon például korábban küldik nyugdíjba a dolgozókat, és fontolóra vették az új campus építésének lelassítását is. A tandíjat pedig emelték, így már évi 49 ezer dollárt (11,5 millió Ft) kell fizetni a diákoknak.

Magyarországon először a 1929-es válságkor érezhettek a professzorok és a hallgatók komoly visszaesést. A SOTE-n például akkoriban 10%-os leépítés volt, az orvosok körében megjelent a munkanélküliség, a kórházi ágyak egynegyedét pedig üresen kellett hagyni.

Nyugalom, nyugalom!
A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem 2000-ben csőd közeli helyzetben találta magát. Egy ideig nem fizették ki a tanároknak járó különféle juttatásokat és pótlékokat. Mindenki bizonytalanul figyelte az eseményeket.

Megoldásként felmerült a szomszédos riválissal, a Műszaki Egyetemmel való egybeolvadás gondolata is. Végül azonban a Közgáz „megmenekült”. Tavaly nyáron a Károli Gáspár Református Egyetemnél találtak egy vizsgálat során komoly hiányosságokat. Akkor az egyetem működésének rendezésére zsinati biztost rendeltek ki, a gazdasági igazgató megbízását pedig visszavonták.

De nyugalom! Az Oktatási Minisztérium közlése szerint nincs ok az aggodalomra: az államháztartásról szóló törvény – éppen a csőd veszélyének elkerülése érdekében – rendelkezik a kincstári biztosi rendszerről. Ennek lényege, hogy nagyobb tartozások esetén a Magyar Államkincstár szakértőket küld ki, akik felügyelik az adott intézmény pénzügyeit és megakadályozzák további tartozások keletkezését.

Áprilisban Takács János – a Miskolci Egyetem Gazdasági Tanácsának elnöke – ezdeményezésére létrehoztak egy fórumot, mely az állami felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsai közti párbeszédet, információ- és tapasztalatcserét hivatott elősegíteni.

Egyetemi reakciók Európában
Szankciókkal fenyegeti a miniszter a francia felsőoktatási reform ellen tüntető egyetemistákat: az egyetem működését akadályozó diákok nem fognak diplomát kapni. Szerbiában bizonyos szakokon akár 50%-kal is emelkednek a tandíjak a következő tanévtől, mivel az intézmények állami támogatása csökken. Ausztriában ellentétes stratégiát alkalmaznak: márciustól megszűnt a legutóbb 363,36 eurós, szemeszterenként fizetett tandíj, ettől kezdve csupán a diákegyesületi tagdíjat (15 euró) kell kötelezően befizetniük a hallgatóknak, az unió határain túlról érkező diákoknak pedig a dupla összeg helyett a normál tandíjat kell tanulmányaikért fizetni. A spanyol kormány is kedvezmények bevezetésére készül: 70 millió eurót különített el arra, hogy a 25 és 40 év közötti munkanélküliek költségtérítés nélkül járhassanak egyetemre.

Forrás: MOHA