Pálya nélküli pályaválasztók

Akik az idén megszerzik a hároméves alapképzést igazoló BA-oklevelet, dönthetnek, vajon újabb két évig koptatják-e a padokat, hogy mester, azaz MA-diplomájuk legyen, vagy inkább pályát módosítanak, esetleg elhelyezkednek. A mesterképzésre felvételizők fele úgy tervezi, munka mellett folytatja tanulmányait.

Az idén is akadnak olyanok, akik egyelőre nem kapnak diplomát, mert hiányzik a nyelvvizsgájuk. A nyíregyházi és a gyöngyösi főiskolán nagyjából minden második, Egerben minden harmadik végzős jár így.

A felsőoktatási intézmények 190 mesterképzési szakot hirdettek meg, s nagyjából annyi helyet, ahányan jelentkeztek, egyes slágerszakokon mégis tumultus lehet. Népszerűek a tanári szakok, mert csak a mesterképzés után léphetnek katedrára a leendő pedagógusok. Minden ötödik helyre bölcsészek felvételiznek. Sokan tanulják további két évig a gazdaságtudományokat, ezen belül felkapott a vezetés és szervezés, az emberierőforrás-tanácsadás és a nemzetközi tanulmányok szak. Menő a médiatudomány is.

Sok hallgató azért lesz most vándormadár, mert a felsőoktatási intézményében nem indul olyan mesterszak, mint amilyenről álmodott. Ebner Dávid például most volt harmadéves a Debreceni Egyetemen, ahol az alapképzést befejezve szabad bölcsészi diplomát szerzett. Mivel eltökélte, hogy operatőr lesz, az ELTE-re is beadta a jelentkezési lapját, a filmtudományban ugyanis csak ott mélyedhet el. Itt negyven helyre hetvenen pályáznak. Ha mégsem sikerül, akkor Debrecenben folytatja a mesterkurzust. A cívisváros egyetemén az évfolyamukban százhúszan iratkoztak be a szabad bölcsészetre, ám harmadévre hetvenen maradtak. Ám a végzősöknek csak háromnegyede diplomázik most. A többiek a nyelvvizsga hiánya miatt maradnak hoppon vagy nem siettetik az oklevelet, mert újabb alapszakra – például jogra vagy idegen nyelvre – jelentkeztek. Kihasználják ugyanis, hogy 12 félévig államilag finanszírozott formában tanulhatnak. A szabad bölcsészek legtöbbjének amúgy fogalma sincs, mit kezd majd a végzettségével – a mesterképzéssel csak elodázza a pályaválasztást.

Érdekes módon az idén alapképzésre felvételizők már nem látják olyan vonzónak a humán pályákat. Az idén érettségizettek közül legtöbben gazdasági szakokra jelentkeztek, a tavalyi negyedik helyről másodikra küzdötték fel magukat a műszaki pályák, a bölcsészet pedig csupán „bronzérmes”.

A villamos- vagy minőségbiztosítási mérnököknek most sem kell sokáig állás után kajtatniuk, a bölcsészek elhelyezkedése viszont reménytelen – magyarázza Hohmann Péter egri fejvadász. Az észak-keleti régióban működő állásközvetítő cég tulajdonosa szerint Hevesben és Borsod-Abaúj-Zemplénben még remek diplomával sem találnak állást a frissen végzettek, ezért jobban teszik, ha a főváros felé veszik az irányt. A gépészmérnökökre sem csapnak le olyan gyorsan a cégek, mint régebben, de néhány hónap után ők is munkát találnak, főleg, ha az oklevélhez nyelvtudás párosul.

Számos világcég hazánkba telepítette át a fejlesztő részlegét, így a műszaki „zsenikre” nagy szükség lehet. A Bosch például már a diplomázás előtt versenyekkel csalogatja a fiatalokat és szemezget a tehetségesek közül. Jól dönt, aki nem vár az „álomállásra”, hanem akár lótifutiként is elhelyezkedik a kiszemelt vállalatnál. A humán végzettségűek csak „Minden lehetőség érdekel!” mottóval kutathatnak állás után.

A friss végzősöknek azonban fáradhatatlanul körmölni kell az önéletrajzokat. Aki 20 helyre beadja a pályázatát, jó esetben kettőre-háromra kap választ. Az állásközvetítő szerint szép dolog, hogy mindenki felsőfokú végzettségre vágyik. Csakhogy akkor ki fog dolgozni? Egy jó kétkezi szakma biztosabb megélhetéssel kecsegtet, mint egy mutatós, de piacképtelen diploma.