Csatornák egyiptomi módra

Békés megye képviselő-testülete kezdeményezte, hogy a kormány az aszálykárok enyhítése érdekében az agrártárcától elvont harminchárommilliárd forintot helyezze az agrár-kárenyhítési alapba. Ugyanakkor minél előbb ki kellene dolgozni egy olyan hosszú távú programot, amely érdekeltté tenné a gazdálkodók széles táborát az öntözésben.

Sürgős lenne lépni, mert ahogy Szabó István, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatói Hivatal főigazgatója elmondta, az idén áprilisban, májusban nagy volt az aszály, és a szokásosnál sokkal kevesebb eső áztatta a földeket a megyében. Vannak vidékek, ahol a csapadékhiány jóval száz milliméter fölött van. A növényeknek a legfontosabb fejlődési szakaszukban kellett nélkülözniük az éltető csapadékot, és ez megmutatkozik a termésben is. Az őszi búza tavaly hektáronként átlagosan 5 tonnát adott, az idén csupán 3,5 tonnát, az őszi árpa termésátlaga pedig a múlt évi 4,9 tonna helyett ez évben 3,2 tonna.

– Megyénk a Körösök völgyében fekszik, ezért az öntözéses gazdálkodásnak sok évtizedes hagyománya van – fogalmazott Szabó István. – Elvileg 70 ezer hektárt lehetne öntözni. Ezzel szemben az öntözésre berendezett, vízjogi engedéllyel bíró területek nagysága csak 28 ezer hektár, amiből aszályos időben csupán 13-15 ezer hektárt öntöznek. Hogy a lehetőségekhez képest jóval kevesebb helyen és kisebb területen öntöznek, az több okra vezethető vissza.
Egyrészt az öntözhető területeken nem minden gazdálkodó rendelkezik öntözőberendezéssel, másrészt az öntözés költségei nem mindegyik növénynél térülnek meg. Akik napjainkban öntöznek, általában nagy bevételt hozó, úgynevezett pénzes növényeket, például vetőmagot, szántóföldi zöldségnövényeket termesztenek. Az öntözés költségét sok tényező befolyásolja, de általában egy köbméter víz 45-70 forintba kerül.

Öntöznek például a Csárdaszállási Agrár Zrt. földjein. Farkas János igazgatósági elnök szerint erre azért van szükség, mert 600 hektáron termesztenek rizst, sőt cégcsoportjuk egyik tagja 30 hektáron biorizst is produkál. Lineár berendezésükkel 500 hektárt képesek öntözni. Költségét a feldolgozók előre megfinanszírozták, de jelenleg erre nincs pénzük. Egy-egy hektár öntözése megközelítően 50 ezer forintba kerül. Idén az öntözésre berendezett területre takarmánykukorica, napraforgó, kevés étkezési kukorica, hibrid kukorica és zöldborsó került. Az április elején beköszöntött aszályban termésmentés céljából a terület bő egyharmadát kétszer is megöntözték, hogy a magok kikeljenek, megerősödjenek.

– Öntözésre beruházni csak ott érdemes, ahol legalább húsz esztendőre biztosított az összefüggő nagyobb terület, de ezt a jelenlegi elaprózott tulajdoni szerkezet nem teszi lehetővé – fejtette ki véleményét az igazgatósági elnök. – Az öntözésre nem vonatkozik a szolgalmi jog, így bonyolult megegyezni más tulajdonossal, hogy miként haladhatunk át az öntözőberendezéssel a földjén. Ahogy máshol, a földeken is lopnak, az öntözőberendezésekről is visznek mindent, ami csak mozdítható. Ennek az áldatlan állapotnak csak megfelelő jogkörrel felruházott mezőőri szolgálat vethetne véget.

Farkas János szerint az öntözésre a megoldás az lenne, ha átvennénk az egyiptomiak példáját, ahol a Nílus völgyében minden dűlőút mentén vízcsörgedeztető csatornák húzódnak, és mindegyik ház rendelkezik szivattyúval.

A csatornák kiépítése természetesen nem kis költség, ez túlnyomórészt állami feladat lenne. A csatornák egyaránt szolgálnák a belvíz elvezetését és az öntözést. Javítanák a mikroklímát, csökkentenék a gyakori légköri aszályt, és gazdagítanák az élővilágot is.