Éhező tengeri tehenek

Legelőállományuk egyre ritkul, zsugorodik – állítják a Természetvédelmi Világszövetség szakemberei, akiknek gondozásában most készült először átfogó tanulmány a világtengerek tengerifű-állományának állapotáról.

A több mint 200 helyszínen gyűjtött, 130 évre visszamenő adatok lehangoló képet festenek: az eltelt időszakban Földünk tengeri fű által borított területeinek több mint negyede elpusztult. De hol is vannak ezek a tengerifű-mezők, amelyekről csak kevesen tudják, hogy egyáltalán léteznek? A világtengerek trópusi és mérsékelt övi részén, a partot szegélyező sekély sós vizekben rejtőznek, ahol a homokos aljzat alkalmas arra, hogy a növények megkapaszkodhassanak. S ahol még elég sekély a víz ahhoz, hogy a füvek elegendő fényhez jussanak. Itt bújnak meg és növekednek a növények védelmében a halnövendékek milliárdjai, itt legelésznek a tengeritehén-csordák és rokonaik, a dugongok, mindenféle moszatok és hínárfélék gazdag választékából válogatva. De nemcsak menedékül és táplálékforrásul szolgálnak ezek a legelők, hanem szén-dioxidot kötnek meg, továbbá megszűrik a tengerfenék üledékét is, s ezzel tisztítják a part menti vizeket.

S hogy miért pusztulnak a tengerifű-mezők? Leginkább a tengerekbe ömlő folyók vizének szennyezettsége, valamint a parti tengersáv egyre sokasodó mocska miatt. Amin aligha csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy bolygónk népességének közel fele él a tengerpartok mentén. (Földünk 20 legnépesebb városa közül is 13 éppen itt, a parti sávban fekszik.) A túlnépesedés, az urbanizáció folyamatos, egyre növekvő terhelést jelent a tengerek élővilágára. Ennek számlájára írható a csodálatos korallképződmények egyre aggasztóbb arányú megsemmisülése is, amelynek ütemét éppen a tengerifű-mezők pusztulásához hasonlítják a kutatók.