Galileitől az űrtávcsövekig

Földön innen, Földön túl – ez a cím foglalja össze a sokfelé témát felölelő kiállítást, amelyet megtekintve például Galilei messzelátójától a mai csúcstechnikával készült űrtávcsövekig tehet izgalmas időutazást a látogató.

Messzire látni – régi kihívás az ember számára, így már az ókorban is tettek kísérletet ilyen eszközök készítésére. Az ókor embere is képes volt jó minőségű lencsék előállításra, az azonban csak föltételezés, hogy ezekből távcsövet is szerkesztett volna.

Az első klasszikus messzelátó eszköz 1608 körül készült Hollandiában. Ennek mintájára építette meg Galilei a sajátját, és ő volt az, aki elsőként használta csillagászati megfigyelésekhez. Ennek segítségével fedezte föl a Hold hegyeit, a Jupiter négy holdját, valamint a Vénusz fázisváltozásait. Kepler szintén maradandót alkotott a csillagászati eszközökben és megfigyelésekben. Újfajta, két domború lencsét tartalmazó távcsövet épített, ami ugyan fordított állású képet mutatott, de csillagászati célokra alkalmasabb volt, mint a korábbiak. Az első tükrös távcső megépítése pedig Newton nevéhez fűződik, aki a műszerben tükröket helyezett el, hogy ezek minél több a fényt gyűjtsenek be a vizsgálandó objektum irányából, s így növeljék meg a lencse hatásfokát.

A Newton-féle tükrös távcsőnek az idők során több változata született, ennek egyik, korunk csúcstechnikáját magában foglaló darabja a Hubble űrtávcső, amely 1990-ben állt szolgálatba, miután a Discovery űrrepülőgép Föld körüli pályára juttatta. Az űrtávcsövek jellemzője, hogy kamerájukkal le is fényképezik a látottakat, és a képeket a földi központba továbbítják. Főtükre 2,4 méter átmérőjű, teljes hossza 13,2 méter. A működéshez szükséges energiáját napelemekből nyeri. A Hubble már eddig is számos különleges felvételt közölt Naprendszerünkről, azonban a Merkúrt és a Napot – az égitestek túlságosan erős fénye miatt – nem képes lefotózni. Jóval nagyobb teljesítményre képes viszont az idén tavasszal fölbocsájtott Kepler űrtávcső, amelynek 95 megapixeles kamerájával mintegy 4,5 millió csillag lesz majd azonosítható.
Napjainkban több, a 10 méter tükörátmérőt is meghaladó földi megfigyelőbázis (csillagászati obszervatórium) létezik, és megkezdődött a Giant Magellan Telescope építése is, melynek tükörátmérője 24,5 méteres lesz.

A november 22-ig látogatható csillagászati kiállítás nemcsak tárgyakat, dokumentumokat és fényképeket mutat be, hanem olyan animációkat, számítógépen futtatható, lejátszókon megjeleníthető műsorokat is, amelyek látványos kiegészítői a kiállított dokumentumoknak, eszközöknek.