Még nem nyúlnak a pénzért

Tizennégy kérelmet adtak le, és mintegy kétszáz nyomtatványt vittek el tőlünk – mondta Novkov Veszelinda, a szegedi polgármesteri hivatal szociális irodavezetője a krízisalap-támogatások elérhetővé válásának napján. – Azonban a legtöbbjük nem jogosult támogatásra. Aki az elmúlt évben tizenötezer forintot meghaladó átmeneti segélyt kapott, az a krízisalapból nem részesülhet. A nyugdíjasok szintén nem. Azok, akikhez egyébként eljutunk, tudomást szereztek a lehetőségről, de nem ők a célcsoport – azok, akik jogosultak lennének, még nem jelentkeztek nagyobb számban.

A kormány által egymilliárd forinttal létrehozott Krízisalap célja az, hogy a válság miatt nehéz helyzetbe került családokat megsegítsék. A nyílt alapba bárki befizethet, ide kerültek az állami vezetők felajánlásai is: augusztus elejére az alapban összesen 5,5 milliárd forint gyűlt össze. A kérelmeket a települési jegyzőnek kell benyújtani, aki ellenőrzi, hogy az igénylő megfelel-e a törvényi feltételeknek, majd továbbítja az adatlapot, illetve a mellékleteket az illetékes nyugdíjigazgatóságnak, ahol az ügyet a jegyzői javaslatnak megfelelően bírálják el.

A Krízisalapból igényelhető támogatás egyszeri ötvenezer forintig terjedhet, kivételes méltánylást érdemlő esetekben elérheti a százezer forintot. Ugyanakkor a célcsoport nem az egyébként is segélyezett, illetve nyugdíjas lakosság, hanem azok, akiknek a válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény miatt a mindennapi életvitelük fenntartása súlyos veszélybe került. Akik a törvény szerint biztosan részesülhetnek az alapból, a következők: ha valaki elvesztette a munkahelyét, vagy ha legalább húsz százalékkal csökkent a jövedelme 2008. szeptember végéhez képest, ha lakáshitelének a törlesztőrészlete legalább húsz százalékkal megnőtt azóta, illetve ha az egészsége megromlott. A családban az egy főre eső jövedelem nem haladhatja meg a minimálbér összegét, ez azonban jóval magasabb annál a határnál, amitől kezdve valaki szociális segélyre tarthat számot. Viszont a szociális intézményhálózat elsősorban a segélyre jogosultakkal tartja a kapcsolatot, és úgy tűnik, hogy az eddig biztos jövedelemmel rendelkezők maguktól nem szívesen kérnek támogatást.

A kistelepüléseken még alacsonyabb a jelentkezők száma. A Békés megyei Medgyesegyházán egész pontosan egy fő, a Bács-Kiskun megyei Fülöpjakabon is csak néhány érdeklődő volt, de a feltételeknek egy sem felelt meg. Hasonló volt a helyzet a Csongrád megyei Csanádpalotán és a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon is. A jegyzők és a polgármesterek csak találgatni tudják, hogy mi ennek az oka.

– Csanádpalotán kevés lakáshitelt vettek fel az emberek – tippelt Kovács Sándor, a nemrégiben várossá vált település polgármestere –, ami van, az pedig szabad felhasználású hitel, vagy esetleg gépjármű a fedezet, ezekre viszont nem ad támogatást a Krízisalap.

Lipka Klaudia, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály jegyzője szerint viszont, kell egy-két hét, hogy meglátsszon, mekkora az igény: amikor majd az „első fecske” megkapja a pénzt, többen is fognak jelentkezni.