Nyílik a lándzsás útifű

A lándzsás útifű fásodó gyökerű, 10-30 centiméter magasra növő, tőlevélrózsát fejlesztő évelő. Virága meglehetősen jelentéktelen, a termése hosszúkás tok. Népies nevei, mint például a kígyófű, a lúdnyelvűfű, a gyíkfű az útilapu általános ismertségére utalnak. Csaknem egész Európában gyakori, hazánkban közönséges. Ismertségét gyógyhatásának köszönheti. Drogja jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, összezúzott levele hatásos rovarcsípések, kisebb égési sérülések kezelésére is. A légutak gyulladásos betegségeiben szenvedők eredményesen használhatják forrázatát a köhögés csillapítására, illetve köptetőként. Mivel mellékhatások nélküli, a gyermekgyógyászatban is szívesen alkalmazzák. Levelét a virágzás kezdetén a legjobb gyűjteni, majd 30-50 C-fokos hőmérsékleten gyorsan megszárítani.

Közeli rokonai a nagy útifű, illetve a réti útifű. A népi gyógyászat és a gyógyszeripar mindhárom változat leveleit használja, de a lándzsás útifű drogja a leghatásosabb.