Variációk augusztus 20-ra

De miért éppen augusztus 20.? István király uralkodása idején Fehérváron, augusztus 15-ére, Nagyboldogasszony napjára, a törvénykezési napokra hívta össze a királyi tanácsot. (Érdekes egybeesés, hogy első királyunk éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.) A későbbiekben Szent László a törvényhozás kezdőnapját 20-ára tette át, ugyanis 1083-ban ezen a napon avatták szentté István relikviáit. Nagy Lajos uralkodásától kezdve már egyházi ünnepként tartották számon.

Egészen a török hódoltság idejéig övezte kultusz az ünnepet, fontos elemeként a búcsújárást, melyet az Aranybulla is említ. Legközelebb Mária Terézia uralkodása alatt emlékeztek meg István király ünnepéről. Így 1771-ben, a királynő közbenjárásával Raguzából (Horvátország) először Bécsbe, onnan pedig Magyarországra került a Szent Jobb. Évente hat alkalommal lehetett megtekinteni az ereklyét – az egyik ilyen alkalom augusztus 20.

1818-tól ismét az ünnep részévé vált a körmenet a Budai Várban. Egészen a ’48-as forradalomig évente ünnepelhetett az ország, utána 10 éven át a Bach-rendszer kényszerszünetet rendelt el. Változást csak a békülés évei hoztak, s 1860-tól ismét megrendezhették a körmenetet.

A 19. század végén – látva a francia mintát – a magyarokban is felmerült az igény a nemzeti ünnepre. Hosszas parlamenti vita vette kezdetét: március 15-e vagy augusztus 20-a a megfelelőbb időpont? Végül az utóbbi került ki győztesen, bár még ezek után is sokáig csak katolikus ünnepként tartották számon. Később egyre népszerűbbé lett a körmenet, egyre többen látogattak a Várba vidékről és a fővárosból egyaránt. Felelevenítették a régi szokást is: az aratás ünnepét. Az Új Kenyér azonban még fél évszázadig nem vált a nemzeti ünnep részévé.

A századforduló és az első világháború után néhány évig nem rendeztek országos ünnepségeket. Augusztus 20. a Horthy-korszak idején vált a magyarság egyetemes ünnepévé. Megmaradtak a régi szokások, a körmenet és a lóverseny, de új programokat is rendeztek: tisztavatás, őrségváltás – és ekkor volt először tűzijáték is.

A második világháború után az új hatalom már nem tulajdonított ekkora jelentőséget az ünnepnek. Voltak, akik egyenesen úgy gondolták, fölösleges ez az évenkénti felhajtás. A  megemlékezéseket megtartották, de a körmenet – túl „katolikus” jellege miatt – nem maradhatott a rendezvények  között. Természetesen a név sem lehetett az, ami addig volt, így vált Szent István napjából – az új alkotmány tiszteletére – az Alkotmány ünnepe. A programok változtak, rövidültek: csak a termelési versenynek és az aratásról való megemlékezésnek volt helye köztük.

A Kádár-rendszer enyhülést hozott: újra megtartották a tűzijátékot és a tisztavatást a Kossuth téren. Debrecenben pedig megszületett a Virágkarnevál. A körmenet azonban még 1989-ig tiltó listán volt. A rendszerváltás után a parlamentnek megint döntenie kellett: mi legyen a hivatalos állami ünnep? Március 15, augusztus 20, vagy október 23.? A képviselők többsége pedig – csaknem száz évvel az előző határozat után – augusztus 20. mellett ismét letette a voksát.