Csendben dől el a vizek sorsa

– Az ország a maga számára állíthat fel egy intézkedési tervet – mondta el a szentesi Kurca vízgyűjtőjéről szóló fórumon Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. – Összeállításakor egyszerre kell bátornak és óvatosnak lenni: ezeket a követelményeket fogja az unió számon kérni rajtunk, és ha nem teljesítjük, akkor fejlesztési forrásokat vonnak el.

Az unió 2000-ben született vízpolitikája, a Víz Keretirányelv írja elő a tagállamoknak, hogy 2015-re a felszíni és a felszín alatti vizeket jó állapotba hozzák. Az ehhez szükséges intézkedéseket és ütemtervet a tagállamok egy vízgazdálkodási tervbe foglalják, amelyet az érintettekkel együtt dolgoznak ki. A vízügyi igazgatóságok által egyes vízgyűjtő területekre kidolgozott terveket a nyár folyamán fórumokon egyeztették az érdeklődőkkel.

Már a vízügy által kidolgozott tervekből is látszik, hogy sok a behoznivaló. A már említett Kurca vízgyűjtőjén például tizennyolc felszíni vízfolyásból csak egynek jó az állapota, felszíni állóvíznek egyetlennek sem, az öt felszín alatti víztestből pedig csak kettőről van elég adat: a víz állapota ott sem jó.

A tervezett intézkedések jelentős része komoly terheket ró majd valakire. Legyen az környezetkímélőbb gazdálkodási forma, állattartó telep korszerűsítése, szennyvíztisztítás vagy a termálvíz visszasajtolása – a víz tisztaságáért valakinek áldozatot kell majd hoznia. Ezért is lenne jó, ha a társadalmi egyeztetés nem csak formálisan valósulna meg. A nyilvánosságra hozott tervek olyan részletesek, hogy abból a gazdálkodók gond nélkül megtudhatják, milyen beruházásokat kell majd tenniük vagy milyen korlátozást kell elszenvedniük. A tervezés során a vízügyi igazgatóságok a realitásokat vették figyelembe, így a legtöbb víztest esetében a jó vízminőség elérését csak 2021-re, sőt bizonyos esetekben csak 2027-re látják megoldhatónak.

A tervezésnél folyamatosan új szempontok vetődnek fel: például a sok helyen még meg sem épült szennyvízelvezető hálózatok esetleges negatív hatásaira hívta fel a figyelmet Szanyi János hidrogeológus Szentesen. A felszín alatti vizek mennyisége megcsappanhat, mert eddig a szennyvíz helyben maradt, a csatornázás után viszont a megtisztított szennyvíz a folyókba kerül. A szentesi polgármesteri hivatal műszaki munkatársa viszont azt hiányolta, hogy a klímaváltozás nem jelenik meg kellő súllyal a tervben, holott a Veker-éren például az idén 29,5 fokos szélsőséges vízhőmérsékletet is mértek.

A terv meglehetősen rohammunkában készül. Augusztus végén került sor a tematikus egyeztetésekre. A mezőgazdaság, a természetvédelem, a geotermális energiát hasznosítók kapcsolódásai a tervhez komoly érdekellentéteket rejtenek magukban: kérdés, hogyan sikerül mindenki szempontjait legalább részben belefoglalni a decemberben lezárásra kerülő vízgazdálkodási tervbe.