Ideges a szlovák kormány

A Nógrád megyei Szécsény a házigazdája Robert Fico szlovák és Bajnai Gordon magyar miniszterelnök találkozójának. Fico ugyan előzetesen közölte, hogy bármiről hajlandó tárgyalni, de azért közölte: nem szeretné, ha minden bajról Magyar­­or­szág juthatna az eszébe. A magyar miniszterelnök viszont észrevehető gesztust tett Szlovákia irányába – például a Sme című szlovák lap honlapján. A magyar kormányfő úgy fogalmazott: baráti jobbot nyújt a szlovák népnek a két ország közös jövője és közös érdekei partneri érvényesítésének szándékával. Bajnai Gordon hangsúlyozta: meggyőződése, hogy közös megoldásokra, nem pedig a másik fél legyőzésére kell törekedni. A szélsőségeket karanténba zárva, a nacionalista tirádák ballasztjától megszabadulva új lendületet vehetnének a két ország közötti kapcsolatok. „Bizalom nélkül nincsen jószomszédi politika. Bizalom nélkül nemcsak az ember – az állam is életképtelen. Ezért kezdetnek azt javaslom, húzzuk ki a viszálykodás egyik méregfogát, s Szlovákia, a magyar politikai képviseletek, más kisebbségek és a civil társadalom képviselőivel karöltve emelje vissza az európai normák szintjére a vitatott államnyelvtörvényt.”

Az óvatos európai szervezeteknél a szlovák államnyelvtörvény mégis kiverte a biztosítékot. Jerzy Buzek, az Európai Parlament (lengyel) elnöke volt az első, aki vizsgálatot sürgetett. Jöttek a soros elnöki tisztséget betöltő svédek, akik közvetítői szerepre vállalkoztak. Felocsúdtak az amerikai magyarok is, akik az amerikai törvényhozáshoz apelláltak. A nyelvtörvényről hosszú cikkeket közölt a mértékadó európai sajtó. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung párhuzamos interjút közölt a Szlovákiából „kitiltott” Só­­lyom László magyar, illetve Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel. Sólyom: „A gyakran említett párhuzam a tervezett komáromi látogatásom és a Varsói Szerződés államainak 1968. augusztus 21-i bevonulása között számomra egyáltalán nem értelmezhető.” Gas­parovic azzal vádolta a magyar elnököt, hogy hazája nemzeti ünnepét a független Szlovák Köztársaság területén kívánta ünnepelni. Ráadásul azon a napon, amelyen 1968-ban a Varsói Szerződés országainak, köztük Magyarországnak a hadseregei megszállták Csehszlovákiát. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy másik ország államfője ilyet tegyen, úgy vélekedve, hogy Sólyom a nagy hős szerepében akar tetszelegni.

Nem Szlovákia és Magyarország lakossága, hanem a szlovák és a magyar politikusok közti kapcsolatok vannak a mélyponton – állította a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. A pozsonyi Új Szó szerint a szlovák kormány félrevezeti a nemzetközi közvéleményt. Marek Madaric, a kormány kulturális minisztere ugyanis a nyelvtörvényhez készült „módszertani útmutatóról” nyilatkozott, holott egy törvénynek végrehajtási utasítása van. Egyszóval Pozsony belefutott a nemzetközi jogrendbe, európai törvényeket, szokásjogokat sértett, kiforgatta a véleménynyilvánítók szavait, s most megpróbálja bagatellizálni az elsietett törvényt. „Az államnyelvtörvény nem más, mint olyan verem, amit másoknak ástak a nemzeti és szocialista kormánykoalíció politikusai, ám mint lenni szokott, ők maguk estek bele” – írta a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyarok csak attól tartanak, hogy a szécsényi találkozó is propaganda-hadművelet lesz, magyar és szlovák részről egyaránt. A szlovák kormány mindenesetre nyugtalan és ideges.