Környezettudatosság és pazarló életmód?

Az IBM megbízásából készült felmérés eredményei szerint a jövő generációja – a mai 18 és 24 év közötti fiatalok – rendkívül környezettudatos elveket vallanak. Elméleti síkon. Ugyanis nagyon kevesen vannak, akik a gyakorlatban is tesznek valamit a környezet védelméért.

A 2000 brit felnőtt megkérdezésével készült kutatás eredményei szerint a 18 és 24 év közötti fiatalok 72 százaléka rendszeresen pazarolja a vizet. A válaszok szerint 56 százalékuk folyatja a vizet fogmosás közben is, 40 százalékuk pedig már percekkel a zuhanyozás megkezdése előtt megnyitja a csapot.

A nyitva hagyott vagy felejtett csapokkal, félig töltött mosógépekkel egy átlagos brit felnőtt – a felmérés szerint – 2009 júniusának első hetében csaknem 277 liter tiszta ivóvizet pazarolt el. Háztartásonként mintegy 70 liter, országos szinten megközelítőleg 1,8 milliárd liter víz veszett kárba egyetlen nap alatt a vizsgált időszakban.

Arra kérdésre pedig, hogy „Tudja-e, melyik háztartási eszköz mennyit fogyaszt?”, igencsak elkeserítő válaszok érkeztek. A18 és 24 év közötti generáció 55 százaléka nem tudta helyesen eldönteni, vajon a ruhaszárító, a hagyományos izzólámpa, a vízforraló, a televízió, a hűtőszekrény vagy a hajszárító használ-e több energiát. A két nem közül a nők bizonyultak tájékozottabbnak: 60 százalékuk helyesen jelölte meg a ruhaszárítót, a férfiaknak viszont csaknem a fele bajba került e kérdéssel.

Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese szerint a gondolkodás megváltozásából nem következik automatikusan, hogy a viselkedést az új attitűd fogja irányítani. Ehhez számtalan, gyakran igen egyszerű hétköznapi tanács, trükk, megoldás szükséges, hogy a fejben lévő attitűdhöz az automatizmus szintjén társuljon az annak megfelelő magatartás is.

Érthető, hogy a megkérdezett fiatalok környezettudatosabbak voltak, mint az idősebbek, hiszen ők sokkal intenzívebben részesültek ebben a kommunikációban. De csak az általános elvek, a globális következmények szintjén – kommentálta az eredményeket Síklaki István. Mint mondta, ha a kommunikáció olyan praktikus gyakorlatokra is kiterjedne, mint például „Ha a poharad megtöltése után elzárod a vizet, naponta 12 liter vizet megtakarítasz. Egy mozdulat az egész!”, és hasonlók, akkor valószínűleg nem volna ekkora a különbség a tudatos attitűd és a tényleges magatartás között.

Forrás: ELTE-TáTK