Moszkva is felelős a háborúért

Oroszországnak évtizedek sem voltak elegendők ahhoz, hogy értékelje szerepét a második világháború kirobbantásában. Moszkva 1939. augusztus 23-án megkötötte a szovjet–német megnemtámadási egyezményt – ez volt a Molotov–Ribbentrop-paktum –, és abban hitben élt tovább, hogy baj nem érheti. A titkos záradék persze Lengyelország felosztását is tartalmazta, de ezt sem akkor, sem később az oroszok nem kötötték a kíváncsiak orrára. Máig az a hivatalos álláspont, hogy Oroszország – a Szovjetunió – időt vásárolt a náci Németországtól arra, hogy felkészüljön a háborúra. A megváltozott Oroszországban furcsa szereposztás zajlik. Dmitrij Medvegyev elnök vasárnap a tévékamerák elé állt, és azzal vádolta a balti államokat meg Ukrajnát, hogy dicsőítik a nácik egykori bűntársait. „Most mindannyian közös értékeket vallunk, mégis megdöbbentő dolgok történnek: a balti államok és Ukrajna is a hazájuk felszabadításáért küzdő nemzeti hősökké nyilvánítják a nácik bűnsegédeit…” Medvegyev elnök rosszallóan említette meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – az EBESZ – parlamenti közgyűlésének ama határozatát is, amely júliusban egyenlőségjelet tett a fasiszta Németország és a Szovjetunió között a második világháborúért viselt felelősséget illetően.

Vlagymir Putyin orosz miniszterelnök, a vitathatatlan erős ember eközben Levél a lengyelekhez címmel kö­zölte írását a Gazeta Wyborcza című lengyel lapban. Putyin erkölcstelennek nevezte a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amely egyebek között Lengyelország megsemmisítését tartalmazta. Ám azért előrángatja azt a régi szovjet-orosz érvet, amely szerint a Nyugat mindig is megpróbált egyezkedni Hitlerrel, hogy a náci agressziót Kelet felé terelje. S mi a tanulság? Putyin szerint nem lehetséges sikeres biztonsági rendszert létrehozni Euró­pában Oroszország részvétele nélkül.

De van itt egy kis probléma: Katiny. 1940 tavaszán a szovjet legfelső vezetés és személyesen Sztálin utasítására mintegy 22 ezer, szovjet fogságba esett lengyel tartalékos tisztet, határőrt, rendőrt és civilt végeztek ki a szovjet erők a Szmolenszk melletti katinyi erdőkben, amit aztán a nácikra akartak kenni. Oroszország ugyan elismerte felelősségét, de a Katinyra vonatkozó iratok máig titkosak. Putyin szerint az orosz nemzet megérti a lengyeleknek a katinyi mészárlással kapcsolatos érzéseit, és Lengyelországnak meg Oroszországnak kö­zösen kellene ápolnia a bűntett áldozatainak emlékét.

Az orosz udvari történetírás máig azt a véleményt vallja, hogy a Molotov–Ribbentrop-paktum elkerülhetetlen volt. A szöveg, amit a lengyelek gyomra nem fogad be, így hangzik az orosz elnök szájából: „Sokféleképpen lehet megítélni a Szovjetuniót, annak politikai rezsimjét és vezetőit. Most azonban arról van szó, hogy ki kezdte a háborút, ki gyilkolta az embereket, és ki mentette meg milliók életét, s végső soron Európát”.