Nyílnak az aranyvesszők

Parlagok, ligeterdők, vízpartok, vasúti töltések gyakori vadvirága a kanadai aranyvessző. Rokona, a közönséges vagy erdei aranyvessző inkább az erdők, erdőszélek, homoki rétek növénye, a hegyekben 2000 méterig is fölkapaszkodik.

Hírek, információkValló László2009. 09. 08. kedd2009. 09. 08.
Nyílnak az aranyvesszők

A kanadai aranyvessző (balra) 80-200 centiméterre növő, felálló szárú évelő. Aranysárga virágai terebélyes bugákban nyílnak, júliustól októberig virítanak. A termés fehér bóbitájú kaszat. Észak-Amerikából hurcolták be Európába, ahol gyorsan elterjedt, és ma már mindenütt gyakori.

A közönséges vagy erdei aranyvessző (jobbra) – rokonával ellentétben – csak 50-70 centiméterre növő, szintén évelő vadvirág. Sárga fészekvirágai szintén bugában állnak, de nem olyan terebélyesek, mint a kanadai aranyvessző virágzata. Európa, Ázsia és Észak-Amerika hűvös és mérsékelt éghajlati övében mindenütt előfordul, hazánkban is gyakori. A déli hegyoldalakon álló, száraz erdőkben éppúgy megtalálható, mint a nedves, üde erdőségekben a savanyú vagy gyengén savanyú talajokon.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek