Glicerintől testes bikavér

Az előbbi kérdéseket az tette izgalmassá, hogy a 2005-ös Év borásza, Vincze Béla pincészetét egy hónapra bezárták, mivel az ellenőrzésre beadott 2007-es bormintájában a szokásosnál háromszor több glicerint találtak. Az elemzést azért végezték el az országos borminősítési igazgatóság munkatársai, mert a nedűt exportra szánták.

Szerettük volna megkérdezni Vincze Béla véleményét is, ám mobiltelefonján nem sikerült utolérni, pincészetében pedig visszahívást ígértek, de ezt eddig hiába vártuk. A Heves megyei lapnak mindenesetre azt nyilatkozta a Bordeaux-ban aranyérmet nyert nedűkkel büszkélkedő borász, hogy baleknak tartja magát a történetben. Egy jó barátja borát adta be ugyanis vizsgálatra, az illető pedig leadott szőlője ellenértékeként, pénz helyett kapta a felvásárlótól azt a vörösbort, ami a vizsgálaton megbukott. Információink szerint az említett barát korábban 24 hektár egerszóláti ültetvényt telepített. Tudomásunk szerint egy budapesti befektetőről van szó, aki céget hozott létre a szóláti szőlőre, s korábban az ültetvény szakmai felügyeletét bízta az egri borászra.

Az egri hegyközség választmánya sajtótájékoztatón jelentette be: gyors és hathatós lépésekre készülnek a borvidék becsületes termelőinek védelmében. Ha kézhez kapják a jogerős elmarasztaló határozatot, Vincze Béla pincészetét három évre eltiltják az egri név használatától. S emellé járul majd a bírság, mely a törvények szerint akár több tízmillió forint is lehet.

Gál Lajos, a hegyközség titkára lapunknak elmondta: nem szeretnék, a más egri borászokra is árnyákot vetne az eset. Az egriek nem kérnek a kollektív felelősségből, Gál ezért indítványozni fogja, hogy nemcsak az exportra, hanem a hazai piacra szánt bormintákat is vessék alá ezentúl analitikai vizsgálatoknak.

A borvidék hegyközségi választmánya megvizsgálta az egri hegybíró szerepét is, s kiderítette, hogy ő szabályosan vette a mintát. Nyilvánosságra hozták viszont annak a két cégnek a nevét, amelyektől a kifogásolt borminta valójában származhat: a Drahos cégcsoporthoz tartozó Szőlőtermelő Csoport Kft.-ről, illetve az Integrált Borgazdaság Zrt.-ről van szó. Utóbbi felszámolás alatt áll, s az Egervin borgazdaság egykori telephelyén próbált működni. Ez a társaság – mint a Szabad Föld legutóbbi számában megírtuk – a felvásárolt szőlő ellenértékeként részben „bikavér alapborral” fizetett a termelőknek. Ám a szőlősgazdák szerint minősíthetetlen, ihatatlan lőrét sóztak rájuk. Egerben sokan arra gyanakodnak, hogy ebből a tételből származik a hamisnak bizonyult bikavér.

Hogy pontosan mekkora büntetésre számíthat a 2005-ös Év borásza a glicerinnel dúsított bikavér miatt, az attól is függ, megtalálják-e azt az állítólag 250 hektoliteres tételt, melyből a beadott minta származott. A bírságot ugyanis a tiltott adalékkal testessé tett, „feljavított” vörösbor literje alapján számolják.

 A témáról bővebben a Szabad Föld jövő pénteken megjelenő, 41. számában olvashat.