Zsebben érzik a Nobel-díjat

– Akkora a jelentősége, mint Szentgyörgyi Albert Nobel-díjának – így sumázta szerényen Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a nyertes pályázatot, nem felejtve el hozzátenni, hogy ezzel szerinte borítékolva van egy újabb magyar Nobel-díj is. Amint azt már jeleztük, Prágában jelentették be, hogy Szeged, Prága és Bukarest közösen nyerte el a lehetőséget, hogy e fővárosokban épüljön meg az unió tudományos csúcsprojektje, az Extreme Light Infrastructure (ELI).

A lézereket rendkívül széles területen alkalmazzák a tudományban a gyógyászattól a magfizikáig. Az Európai Unió elmaradt a világtól kutatás-fejlesztés terén, ezért feltett szándéka, hogy legalább egyes területeken nemcsak ledolgozza a hátrányát, de egyenesen fejhossznyi előnyre tesz szert. Ennek a törekvésnek a része az ELI, amely 2015-től egyeduralmat biztosítana a lézerkutatások terén. Ekkorra épülne meg a sajtóban csak szuperlézerként emlegetett ,nagy teljesítményű berendezés, amely valóban egyedülálló intenzitású és sűrűségű sugarakat lképes kibocsátani. A tervek szerint a szerkezet körülbelül tíz évig a világ csúcstechnológiáját képviselné – a helyszínről feltehetőleg 2012-ben döntenek.

A projekt keretében egyelőre három kisebb lézer épül, egy-egy mindegyik résztvevő városban. A lézereknek sok alapvető paramétere van, de ezek közül a két leglényegesebb az erejük, illetve hogy milyen rövideket lehet velük villantani. Ennek megfelelően Prágában egy rendkívül erős, úgynevezett beamline lézer épül, míg Szegeden attoszekundumos, elképzelhetetlenül gyors villanásokkal operáló berendezés.

Fontos megjegyezni, hogy a három labort közös tudományos tanács irányítja majd. Az intézet az EU  forrásaiból valósul meg és a közösség irányítása alatt áll. A beruházás jelentőségét az adja, hogy az élvonalbeli fejlesztések helyszíne részben Magyarország lesz – de ez nem jelenti azt, hogy a magyar kutatók előnyt élveznek majd: abban, hogy a világ legjobb gépein dolgozhassanak: erre nekik is pályázniuk kell, mint mindenki másnak.