Tégy valamit az időjárás ellen!

"Értsék már meg: a mezőgazdaság az nem esztergapad!" - jut eszembe egy évekkel korábbi kifakadás. A köpcös magyar azt akarta vele üzenni az aszfalt emberének, hogy a gazdálkodást jórészt a szabad ég alatt, az időjárás szeszélyeinek kitéve űzik. Márpedig az elemekkel egyre nagyobb a küzdelem. Bőrünkön és majdan pénztárcánkon érzékelhető példái ennek az ismét kísértő aszály meg az április végi, május elejei fagyok. Utóbbi csak a gyümölcsösökben 40-50 milliárd forint kárt tett. Az irdatlan összeg egyébként fele az ágazat évi termelési értékének.
Teljes védelem nincs a tomboló természeti erők ellen, legfeljebb mérsékelni lehet a veszteségeket. A kockázatok kezelésének kézenfekvő lehetősége az agrárkárok biztosítása. Jelenleg Magyarországon három változat közül választhatnak a termelők. A kereskedelmi biztosítótársaságok üzleti alapon szerződnek. A termelők maguk is alakíthatnak nonprofit elven működő mezőgazdasági biztosítási egyesületeket: 24 ilyen van az országban, ám piaci részesedésük mindössze 2-3 százalékos. Harmadik az időrendi sorban a 2007 elejétől működő nemzeti kárenyhítési alap.
Az agrárbiztosítást általában kockázatosnak ítélik a kereskedelmi biztosító társaságok. Ennek ellenére a rendszerváltást követő daliás időkben a hazánkba érkező külföldi biztosítók is próbálkoztak mezőgazdasági üzletággal, ám a magyar agrárgazdaság mélyrepülésével együtt többségük felhagyott vele. A kilencvenes évek közepén lehetett a mélypont, ezt követően a biztosítási díjakhoz nyújtott állami támogatás révén fokozatosan újjáéledt az agrárbiztosítási piac.
Mire azonban a gazdálkodók bizalmát sikerült volna megnyerni, 2004-től, a költségvetés túlzott terheire hivatkozva megszüntették az utóbb már harmincszázalékos díjtámogatást. Szinte egyik évről a másikra húszmilliárd forintról hétre, majd 2006-ban 6,8 milliárdra zuhant a biztosítási díj összege. A Magyarországon működő 27 biztosítótársaságból négy foglalkozik mezőgazdasági biztosítással: az Allianz Hungária Zrt., az OTP Garancia Biztosító Zrt., a Generali Providencia Zrt. és a K&H Biztosító Zrt. Ezek a növénybiztosítások terén általában tűz- és jégkárokra, kalászos növényeknél viharkárokra és téli fagykárokra szerződnek. Aszálykárra többnyire nem, vagy a termelők számára vállalhatatlanul drágán kötnek biztosítást, pedig több mint 40 százalékos aránnyal ez vezeti a kárstatisztikát. Jó üzlet ugyan a biztosítás, ám az agrárműfaj kivételnek számít. A Mabisz Mezőgazdasági Tagozatának kimutatásai szerint 2004-ig minimális eredmény volt rajta, az utóbbi két évben viszont összesen három-négy milliárdos veszteséget hozott össze az említett négyes fogat.
Szakértők szerint hét évből három-négyben fordulnak elő számottevő elemi károk. Inkább a jó istenre, mint az előzetes biztosításra bízzák magukat a gazdálkodók. Nemcsak a pénz, a bizalom is hiányzik.
A biztosítók komoly matematikai és statisztikai apparátussal kiszámolják, hogy mekkora eséllyel következik be a baj, és költségvetésükbe belekalkulálják, hogy nagyobb mértékű káresemény - teszem azt - tíz évben egyszer fordul elő. A tizedik évben kifizetett kártérítést - mint ráfordítást - leosztják a többi, káresemény nélküli kilenc évre. Most képzeljük el, hogy a statisztika változik. Már nem minden tizedik évben következik be elemi csapás, hanem ötévente. A biztosítónak ahhoz, hogy nyereséges tudjon maradni, fel kell emelnie a díjakat. A termelés biztosítását végső soron a vásárló fizeti meg, hiszen a termék árába a biztosítás díjtételét is belekalkulálja a termelő. Ha nem fizetünk biztosítást, miközben minden ötödik évben bekövetkezik a káresemény és hiány keletkezik a piacon, ez áremelkedéshez vezet: végső soron tehát mindenképpen mi, fogyasztók álljuk a cechet.
A mezőgazdasági biztosítás ma Magyarországon veszteséges: a négy szereplő több kártérítést fizet ki, mint amennyi díjat beszed. Ezt egyetlen okból teszik: abban reménykednek, hogy a gazdák bankszámlájukat, illetve jövedelmező biztosításaikat - különösen a befektetési célú életbiztosításaikat - is hozzájuk viszik. Ugyanakkor a kockázatok olyan nagyok - a kajszi lassan háromévente fagy el -, hogy a díjak még kisebb biztosítói haszonkulcs mellett is az egekbe szöknek.