Halálos falat: harcsa fogta potyka

Mint elmondta, egy egri horgász tartott éppen a kikötője felé, mikor a Tisza-tó egyik ágában megpillantotta a furcsa párt. Hatalmas, negyven kiló körüli harcsa lebegett a vízen, szájában egy termetes, jó tízkilós nyurgaponttyal. Már mindkettő kimúlt. A horgász, Faragó Imre a csónakjába emelte őket, hogy a parton is szemügyre vehessék.

Megindult a tanakodás, hogy miképpen is zajlódhatott le a tragédia. Számtalan változat született, de mindnek az volt a következtetése, hogy a harcsa mohósága miatt történhetett a baj. A nagy ragadozó éhes volt, az éhség pedig az állatot is óvatlanná teszi olykor. Elkapta hát a békés pontyot, s megpróbálta lenyelni. De az túlságosan nagynak bizonyult, így a torkán akadt.

A harcsának csak a szája nagy, a torka kicsi, ezért is szokott a termetéhez képest meglepően kis testű halakat enni. Sőt, gyakran csupán békát, kagylót, rákot, snecit – amin pedig már egy három-négy kilós csuka is megvetően elhúzza a száját…