Hetvenéves aktmodell

– Nem tartom magam szépnek. De a művészeknek nem is az kell. Egy idősebb arc vagy test megalkotása számukra sokkal nagyobb kihívás. Nekem pedig csak a legelső alkalom első perce volt nehéz. Aztán láttam, hogy más szemmel nézik az embert, nekik feladat vagyok csupán – mondja pécsi lakásában, ahol hűvös van. A cserépkályha mellett két vödör rőzse árválkodik, ennyi maradt a télről, de ezeket rosszabb időkre tartogatja. Többször felkapom a fejem, és nem csak azért, hogy megbizonyosodjam, a hideg ellenére még mozog. Irénke néni ugyanis olyan, mint maga az élet: csupa-csupa ellentmondás.

– Nőként nagyon szégyenlős és rettentő gátlásos voltam, a férjeim előtt meztelenül sosem mutatkoztam. Csak sötétben szerelmeskedtünk, a villanyt mindig lekapcsoltattam.

A többes szám két férfit takar. Az elsővel, egy német katonaorvossal a vendéglátó-ipari iskola után ismerkedett meg, mikor a KISZ szervezésében kiment az akkori NDK-ba gyakorlatot szerezni. Tizenegy évig élt idegenben, mígnem a második méhen kívüli terhessége kapcsán rádöbbent: meghalni nem ott szeretne.

– Olyan erővel tört rám a honvágy, hogy képes voltam a férjem helyett a hazámat választani. Nagyon jó házasságot és körülményeket hagytam ott. És hogy őszinte legyek: azóta nagyon megbántam.

A második választás sem unalmas sablonok szerint történt: harminckilenc évesen hozzáment az albérlőjéhez. A férfi tizennyolc évvel volt fiatalabb nála.

– Számára fontos volt a szex, én meg hagytam magam, de a testiség soha nem érdekelt igazán. Kacérkodni sem szoktam, s a külsőmmel se sokat foglalkoztam. A nőiességnek ez a formája mindig hiányzott belőlem. Inkább munkamániás voltam.

Negyvenegy évet dolgozott végig keményen, fürgén. Először a patinás Nádorban kezdte, majd az Olimpia sörözőben folytatta, ahol ezerkétszáz sört hordott ki a bányászoknak műszakonként. Hétvégente lakodalmakba járt felszolgálni. Miután másodszorra is férjhez ment, nyitott egy pecsenyesütőt Pécs belvárosában. Ám amíg ő reggeltől estig dolgozott, a fiatal férj újdonsült cimborái a saját pecsenyéiket sütögették: hordták ki az üzletből az alkoholt és a játékgépekhez szükséges pénzt.. Így nemcsak a házasság ment tönkre, hanem – mialatt Irénke néni autóbalesetből lábadozott – a vállalkozás is, végül pedig a férj.

– Májrákos lett, elváltunk. Aztán mégis én ápoltam, pelenkáztam és temettettem el. A „barátok”, miután teljesen kifosztottak, felszívódtak.

Most negyvennégyezer forint nyugdíjból kellene megélnie és törlesztenie a temetésre felvett hitelt. Nyugdíjasként elvégzett egy háziápoló-tanfolyamot, majd újra tanulásra szánta rá magát. Mi mást választhatott volna, mint egy biztonságiőr-tanfolyamot. Sikeresen letette a vizsgát is, de hiába, a kora miatt nem alkalmazták. Végül észrevette a hirdetést: modell kerestetik. E munkával kézhez kap óránként háromszázharminc forintot – feltéve, ha meztelen. Ruhás pózért csak kettőszázhúsz jár. Havi szinten így tízezer forinttal egészíti ki nyugdíját.

– A művészhallgatók minden csoportbulijukra meghívnak. Van olyan társaság, akikkel már ötödik éve dolgozom együtt, nagyon megszerettük egymást. Ráérek, gyerekem nincs, az egyetlen unokaöcsém Amerikában telepedett le. Négy kórusban éneklek, segítek, ahogy és akin csak tudok. A modellkedést is szívesen csinálom. Mert érzem, hogy szükség van rám.