A Veszprémnek hazai pályán sem okozott gondot a Plock legyőzése a kézi BL-ben
nemzetisport.hu
Érdről, Lévai Jánosnétól kaptam nemrégiben egy kedves hangú levelet. Írója arra kér tőlem választ, hogy mit is jelent az a két p kezdőbetűs szó, amellyel ő Mikszáth műveiben már többször is találkozott, eredetéről és pontos jelentéséről azonban voltaképpen semmit sem tud.
Nem csodálom, hogy nem ismeri őket, ugyanis egyaránt a ritkábban használt szavak közé tartoznak, de azért köszönik, megvannak ma is, sőt még szinonimáknak is tekinthetők, mivel mindkettőnek „semmirekellő, naplopó”-féle jelentése van.
A pernahajder a német Bärenhãuter megmagyarosodott formája, amelyben a „medve” jelentésű Bär és a „bőr” értelmű Haut rejtőzik, s amely az auf der Bärenhaut liegen „lustálkodik”, azaz voltaképpen „medvebőrön hever” szólásból szakadt ki, s került el hozzánk. Ez a szólás, akár hiszik olvasóim, akár nem, a Kr. u. az 1. században élt római történetíróig, Tacitusig vezethető vissza, ugyanis az ő Germánia című művének egy részlete nyomán jött létre. Tacitus többek között azt ecseteli ebben a művében, hogy a germán katonák – mármint az akkoriak! – háborúban, amikor kell, jól megállják a helyüket, de békeidőben hajlamosak a henyélésre, a medvebőrön való heverészésre. A szó eleji magyar b > p változásra egyébként a szintén német eredetű példa (< Bild) szótól a pintér (< Binder) főnévig számos példánk van.
Amíg a pernahajdernek már több mint háromszáz éves múltja van nyelvünkben, addig a paniperda szónak csak bő kétszáz. Ez utóbbi szó latin eredetű, s alighanem a hazai latinban keletkezett, mégpedig a panis „kenyér” és a „pusztít” jelentésű perdere szóból alkotott, „kenyérpusztító” értelmű összetétel alapján. Mivel külföldi latin szótárakban nem találjuk meg a paniperda szót, azt a magyarországi latinság önálló alkotásának, azaz latin elemei ellenére akár hungarikumnak tekinthetjük. Bár jó néhány írónk is élt vele és él napjainkban is, Vas Gereben, az „És mégis mozog a Föld”-ben Jókai Mór, Esterházy Péter stb., a kérdező kedvéért, aki főleg Mikszáthnál találkozott vele, szemléltetésül – s egyúttal befejezésül – Mikszáthnak Az aranyos csikó című, a végvári világot megidéző elbeszéléséből idézek rá egy szemléletes példát:
„A béke mintegy kihúzta a gyékényt a hadifoglalkozások alul. Mi legyen a magyar nemes ifjúból? Paniperda, lánybolondító, menyecskeszöktető vagy korhely?”
nemzetisport.hu
metropol.hu
origo.hu
hirtv.hu
boon.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
magyarnemzet.hu
mandiner.hu
magyarnemzet.hu
mandiner.hu
origo.hu