Unszimpatikus

Válaszoltam, ahogy hirtelenjében tudtam, de hazaérve mindjárt azt is elhatároztam, hogy erről lapunkban is írok. Ha ugyanis valakit annyira érdekel ez a kérdés, hogy még többé-kevésbé ismeretlenként is fölteszi nekem, akkor arra bizonyosan mások is szívesen hallanák a választ.

Szabadni nyilvánvalóan szabad, hiszen kinek-kinek szíve joga úgy beszélni, ahogy akar. Még trágár szavakat is használhat – ahogy teszik is nagyon sokan! –, büntetés nem jár érte, legföljebb meglesz róla a véleményünk.

Más kérdés, hogy érdemes-e ezt vagy azt a szót használni, esetünkben az unszimpatikust. Erre már jóval nehezebb válaszolni, de megpróbálok. Nyelvünkben időről időre új erőre kap az a vita, amelyik annak eldöntésére irányul, hogy melyik a jobb: az unszimpatikus vagy az antipatikus. Végső soron mindkettő egy-egy görög–latin eredetű szóra megy vissza, a szimpátiára és az antipátiára. Mindkettő nemzetközi szóvá is vált, s a németben, angolban, franciá­ban egyaránt ezek melléknévi származékát is használják, tehát ezeket: sympatisch, antipatisch (német); sympathetic, antipathetic (angol); sympathique, antipathique (francia). Csakhogy a németben számos szónak kifejlődött az un- fosztóképzővel alkotott melléknévi származéka, többek között az unsympatisch forma is, s nálunk német hatásra történetesen ez, illetve ennek kissé visszalatinosított unszimpatikus változata is meghonosodott.

Hibáztatni sem az antipatikust, sem az unszimpatikust nincs okom, de tapasztalataim, valamint a Google keresőprogramok gyakorisági adatai azt mutatják, hogy a főleg német mintájú fosztóképzős változatok felett egyre inkább eljár az idő. A ’barátságtalan, rideg’ jelentésű unheim¬lich, a ’célszerűtlen, haszontalan’ értelmű unpraktikus alig él már, s a ’fesztelen’ jelentésű unzsenírt határozószó is elavulóban van. Gyakoriság dolgában még leginkább a tanulat¬lannál, műveletlennél talán egy kicsit tapintatosabbnak érzett unintelligens meg az unszimpatikus „állja a sarat”, de őszintén szólva ezek „megmentéséért” sem érdemes mozgalmat szervezni, hiszen seregnyi más szavunk tehermentesítheti őket; az utóbbit pl. a már említett antipatikus mellett a nyelvújítók által alkotott ellenszenves, továbbá a visszataszító, visszatetsző.
A szimpatikus szót pedig nem kell félteni. Már becézett, szleng változata is van: szimpi!