Joghurt és Kadhafi

Ma is forr a világ, ugyanúgy mint a vers írásakor, két évszázaddal ezelőtt, s mint tulajdonképpen mindig. Tüntetések, forrongások Tunéziában, majd Egyiptomban, most legfőképpen Líbiában, lehetséges kihatással más észak-afrikai országokra is. Nemrég még Hoszni Mubarak, a közben már le is mondott egyiptomi vezető nevétől visszhangzottak a hírközegek, most a líbiai elnök, Kadhafi nevét harsogják a rádióadók és tévécsatornák hírműsorai.

Igen ám, de hogyan? – ez itt az a kérdés, amely a nyelvész tollára való. Olvasóim közül bizonyára sokan felfigyeltek arra, hogy bár a [kadafi] kiejtésforma a gyakoribb, vannak, akik következetesen a [kadhafi] változattal élnek, pl. egyik legismertebb külföldi tudósítónk, Sárközy Júlia, aki pedig nálunk közelebb van az eseményekhez, hiszen általában Rómából jelentkezik.

Hogy mi ennek a más-más módon való ejtésnek az oka? Nos, erre igyekszem válaszolni. Líbia arab ország, márpedig az arabnak nincsen egységes és hivatalos latin betűs átírása, s így minden nemzet a maga ábécéjével és a saját helyesírási szabályai szerint írja át az arab neveket, melyekben ráadásul az európai nyelvek zöméből hiányzó különleges mássalhangzók is vannak. Kadhafi nevében kettő is: az első és a második szótag kezdő hangja. E két hangnak a különféle latin betűs írású nyelvekben számos megfelelőjével találkozhatunk. Az elsőre a g, gh, k, kh, q, a másodikra pedig a d, dd, dh, z, zz betűkkel, betűkapcsolatokkal. Nálunk az évtizedek folyamán a Kadhafi alak terjedt el, ez szerepel a lexikonokban. Lehet, hogy annak idején jobb lett volna a Kadafi írásváltozat mellett dönteni, mert a d + h betűkapcsolatot, amely e névben egy hangot jelöl, mi, magyarok hajlamosak vagyunk két hangnak felfogni, de ezzel most már kár foglalkozni. A Kadhafi-korszak már így is, úgy is a végét járja.

És különben is: ha a [kadhafi] ejtésformát hibásnak minősíteném, akkor joghurt szavunkat is el kellene marasztalnom, mert az egy ’savanyított aludttej’ jelentésű oszmán-török jogurt magyar megfelelője, amely h-ját annak „köszönheti”, hogy német közvetítéssel került hozzánk.

De ha már így terjedt el: jó étvágyat hozzá!