Illatol
Lapunknak alig egy-két nappal pünkösd előtt megjelenő számába írt cikkemet mi mással kezdhetném stílusosabban, mint Balassi Bálint Borivóknak való című, patinás szépségű versének első két szakaszával: „Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, / Mindent egészséggel látogató ege, / Hosszú úton járokot könnyebbítő szele! // Te nyitod rózsákot meg illatozásra, / Néma fülemile torkát kiáltásra, / Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.”
Már jó két hónapja kigondoltam, hogy az ünnep előtti számban ezzel „indítok”, egyrészt pünkösd köszöntése végett, másrészt, mert a szép versidézetben ott található az a szavunk, az illatozik, illetve illatozás, amelynek újabban egy érdekes versenytársa van kialakulóban, elterjedőben, az illatol, illetve illatolás.
Voltaképpen nem könnyű kimondani, hogy új szóval állunk szemben. A sors szeszélye folytán éppen egy hete egy nyelvész kollégám, Büky László is írt egy napilapba egy olyan cikket, amelyben ez a téma is szerepel, s annak alapján, hogy egy 15. századi szójegyzékünkben előfordul az illatlás szó, arra az eredményre jut, hogy illatol szavunk sok évszázaddal ezelőtt keletkezett.
Igaza lehet, hiszen illat szavunk is régi, l igeképzőnk is az, ám legföljebb azt mondhatjuk, ott lappangott ez a szó már régi nyelvünkben is, de használni nem használták. S nemcsak azzal támogatom meg szavaimat, hogy, íme, Balassi sem illatolást emlegetett illatozás helyett, hanem azzal, amit a szerző maga sem hallgat el, vagyis hogy „az illatol szó sem a Magyar nemzeti szövegtár száznyolcvanmillió szava közt, sem a huszonhétmilliós Történeti szövegtár szavai között nem fordul elő”.
Szerintem az illatol az utóbbi évek, legföljebb évtizedek mesterségesen megalkotott szava. A szagol igétől eltérően azt is jelzi, hogy amit szagolunk, az valamilyen kellemes szag. Alighanem borászok körében született meg ez a szó. Szótáraink még nem utalnak rá, de a Google keresőprogramja már százszámra ontja rá az adatokat.
Én az ismert rádiós mezőgazdásztól, „Bozsik gazdától” hallottam egy március végi reggeli adásban (akkor határoztam el, hogy írok róla), s emlékezetem szerint ő is borászokra hivatkozott e szó használatát illetőleg. Az internetes adatok között olyanok is vannak, amelyekben az illatol nem borra, hanem parfümre vonatkozik, s olyanok is, amelyekben nem valamit illatolnak, hanem valami illatol, azaz „illatozik".
A szónak vannak használói, de vannak bírálói is. Szerintem fölösleges modorosságnak tekinteni s ezáltal rossz hírét kelteni. Ha élni akar, mert sokan úgy érzik, szükség van rá, mi okunk volna útját megnehezíteni?
