Kik voltak a filiszteusok?

Sokat meg lehet tudni a filiszteusokról a munka során, amely Góliát szülővárosa, Gát feltárását tűzi ki célul. A kutatók valószínűleg azt a templomot is felfedezték, amelyet ténylegesen Sámson dönthetett romba.

A filiszteusok az i. e. XII. században érkeztek az Égei-tenger felől, esetleg Krétáról a térségbe. Letelepedve Délnyugat-Palesztina földközi-tengeri partsávját és Kánaán déli részét lakták. Városaiknak erős szövetsége és vaslelő helyeik évszázadokra Izrael ellenfeleivé tették őket.

A biblikus történetírás szerint különösen a bírák korában állandóan harcban álltak Izrael törzseivel, főleg Sámson, Saul és Dávid hadakozott sokat ellenük. A filiszteusok aztán az i. e. VI. században tűntek el. Nevük fennmaradt: például ebből származik a kulturálatlan, földhözragadt embert, nyárspolgárt jelölő filiszter szó.

Az előkerült leletek tanúsága szerint a filiszteusok, bár sok mindent átvettek a helyi népek kultúrájából, nem feledték el gyökereiket, érkezésük után ötszáz évvel még mindig a görög isteneket tisztelték. Étrendjükben a borsó és lencse dominált, de fogyasztottak sertéshúst, s időnként kutyahúsból készült étkek is kerültek az asztalukra.

A feltárások során bebizonyosodott, hogy az i. e. IX. században ostrom alá került Gát városa, éppen, ahogy ez a Királyok II. könyvében szerepel. Ez az időszak Dávid és Salamon király uralkodásának kora. A feltárások során olyan cseréptöredékek is előkerültek, amelyeken a Góliáthoz hasonlatos hangzású nevek szerepelnek. Márpedig ez egy indoeurópai név, semmiképp sem sémi eredetű. Tehát a Biblia itt is igazolódik: a filiszteusok valóban ilyen neveket használtak.

A leletek fényében úgy tűnik, hogy Dávid és Góliát története a korabeli valódi geopolitikai viszonyokat tükrözi. És mint ilyen, főbb motívumaiban akár igaz is lehet.