Megszületett a mintafeleség

Los Angeles utcáitsz tízezer sokkal csinosabb, magasabb, bögyösebb, mosolygósabb „latino” lány rója, mégis e pöttöm nőnek sikerült bekerülnie a legmenőbb tévésorozatba (Született feleségek), kihalászni a legkívánatosabb férjet (Tony Parker kosárlabdakirály), filmre váltani a tévékarriert (Csak a testeden át), megcsípni egy zsíros reklámszerződést (L’Oréal) és nagyon sok pénzt keresni. „Tonytól kaptam az esküvőre” – teszi le büszkén tizenötezer dolláros, egyedi készítésű Hermčs retiküljét. „Meg ezt a gyűrűt is…” Eva Longoriával találkoztunk.

InterjúNávai Anikó2008. 04. 04. péntek2008. 04. 04.

Kép: PHOTO BY MUNAWAR HOSAIN

Megszületett a mintafeleség
PHOTO BY MUNAWAR HOSAIN

– Hát akkor kezdjük az esküvővel, amire meghívtátok Párizsba az összes létező rokont és barátot. Mennyiben különbözött ez a lagzi attól, amit új, Csak a testeden át! című filmedben látunk?
– Az enyém halál nyugis volt, mondta is mindenki, mitől vagy ilyen nyugodt, legalább egy kis izgalom látszana rajtad… De Tonyval úgy előkészítettük és úgy klappolt minden, ahogy kell.
– Ketten Tonyval? Egy ekkora esküvőt?
– Nem szó szerint, dehogyis! Fölvettünk egy esküvőszervező csajt, akinek volt vagy tíz lótifutija, azok intéztek mindent, hogy az esküvő előtt és aznap nekem már ne kelljen foglalkozni semmivel. De én alapból is nyugis vagyok. Úgy vagyok vele: ha odakozmál a hús – ihaj, pont az égettet szeretem! Semmin nem tudok kiborulni. Persze nem is akartak idegesíteni, csak később mondták meg, hogy valamelyik busz nem került elő és vagy hatvan vendég órákig topogott egy sarkon, míg szereztek egy másik buszt. A másik fura dolog az volt, hogy beállított egy hívatlan vendég a hajóra. Tudod, kibéreltünk egy nagy jachtot, ott himbálóztunk a Szajna közepén, ahonnan elég nehéz kidobni valakit. Ráadásul nő volt. Hívtuk a vízirendőrséget, igazoltatták. Kiderült, hogy tök ártatlanul keveredett oda szegény, mert azt hitte, hogy ez egy túrahajó. Kétségbeesve kereste a barátait. Szóval nem volt benne semmi rossz szándék. A végén még egy szelet tortával is megkínáltuk, hogy nyugodjon meg, nincs semmi baj.
– Aztán visszajöttetek Amerikába, ahol árgus lencsékkel kergetnek a fotóriporterek, mikor gömbölyödik már a hasad…
– Ne is mondd! Ahogy elkezdesz valakivel járni, elindul a találgatás, hogy mikor lesz már az esküvő. Ha összeházasodtál az illetővel, akkor mikor jön a gyerek. Ha megvan a gyerek, mikor jön a válás, és ha az is megvolt, akkor kezdődik elölről az egész. Ismerem!
– És ez sem idegesít?
– Túloznék, ha azt mondanám, hogy nem, de lekopogom, a fotósokkal eddig nem volt semmi komoly összekoccanásom, bár néha tényleg az ember képébe másznak. Mielőtt összeköltöztünk Tonyval, a Hollywood Hillsen laktam, ahol nem volt garázsom, és az utcáról kellett becipelnem a bevásárlószatyrokat. Nem egyszer s nem kétszer ugrottak oda a fotósok, hogy kikapják a kezemből a csomagokat, de sose hagytam, mert még az illúzióját sem akartam kelteni, hogy esetleg haverkodhatnak velem.
– Mióta összeházasodtatok, nyilván még rosszabb a helyzet…
– Attól függ, mi a nap híre. Ha Britney Spears nincs a városban és Lindsay Lohan nem mozdul ki otthonról, akkor a mi házunk körül leskelődnek. Marcia Cross szokott cukkolni, hogy mi van, elutaztál? Mert most a mi kerítésünkön lógnak…
– Amit eddig elmeséltél magadról, abból nem derül ki, hogy különösebb allűrjeid lennének, pedig az új filmben és a Született feleségekben is hisztis primadonnát játszol.
– Ehhez a két figurához képest Eva Longoria olyan földhözragadt lélek, hogy rá se ismernél. Mondom a ma reggelt: itt az egész család apraja-nagyja, mert ma este van a filmem premierje. Fölébred az anyu, hogy házi tortillát enne, de fogalma sincs, hogy kell megcsinálni. Nem rendeltem se sminkest, se fodrászt, mert gondoltam, ehhez a mai interjúhoz én is ki tudom festeni magam, meg a hajamat is be tudom egyedül csavarni, tehát vizes fejjel, egyik kezemben szempillaspirállal, szépen legyártottam anyunak a tortillákat. Közben a barátnőm elkezdett nyávogni, hogy biztos van itthon hajfesték, hisz én vagyok a L’Oréal arca, fessem már be gyorsan a haját. Az is megvolt. És egyikből se csináltam ügyet.
– Híresen összetartó család a tiétek. Tony is ilyen családszerető?
– Tonynak legalább annyi rokona van, mint nekem, és folyton körülöttünk nyüzsögnek. Akár San Antonióban vagyunk, akár Los Angelesben, a házunk mindig tele van, és sose unjuk. Ebből a szempontból szerencsés vagyok. Jártam olyan fiúval, akit idegesítettek a rokonok, de Tony olyan, hogy minél többen vannak a karácsonyfa körül, annál jobb. Ünnepeken nemcsak a családot hívjuk meg, hanem az egyedülálló barátainkat is, például Tony csapattársait, akik olyankor nem tudnak hazautazni. S ehhez vedd hozzá a San Antonio-i alapítványomat, amit úgy hívnak, Eva hősei. Onnan indult a dolog, hogy a nővérem, Lisa, súlyos betegen született, azt mondták, nem éri meg a három évet. Elvégezte a gimit, most negyvenegy éves, egyedül jár a busszal dolgozni. Ez nem kis részben az Eva hősei alapítványnak köszönhető, amit azért hoztam létre, hogy a nővéremhez hasonló fogyatékosokat támogassuk. A mai napig én vagyok az ő kistestvére, nekem meg ő a nővérem, akire felnézek, és akinek szép türelmesen elmagyarázom, hogy miért tűztem föl a hajam loknikban a múltkori premierre. Nálunk körülötte forog a világ.
– Nem megy ki a fejemből, amit a tortillasütésről mondtál. Tényleg jó szakácsnő vagy?
– De még milyen! A francia konyha a specialitásom, ami nem csoda, hiszen Tony félig francia. Csak sajnos a kedvenc étele rettentően egyszerű: a Croque Monsieur, egy sajtos szendvics… De ennél sokkal bonyolultabb fogásokat is tudok, rengeteg francia szakácskönyvem van. Ugyan sok étel még kifog rajtam, de majd ha elvégzem a francia főzőtanfolyamot, ahova most járok, meghívlak vacsorára és meglátod!
– Hozzátok vagy az éttermedbe?
– Már hallottál róla, hogy megnyitottuk a Besót? Nagyon jól megy, hál’ istennek. Ott lesz ma este a premier utáni fogadás. Volt már korábban is egy parti, de akkor még csak hatvan százalékban voltunk kész a dolgokkal. Ma este kiszedik az összes asztalt meg széket az állófogadáshoz. Ez az étterem a bébim. Nem akartam semmi csili-vilit, csak egy teljesen hétköznapi vendéglőt, ahol nagyon jókat lehet enni. Todd Englishsel, a főszakáccsal ketten állítottuk össze a menüt, életem legjobb szórakozása volt, mert imádok főzni. Mindennap! Ma a reggelit az egész családnak én csináltam, hipp-hopp. Múltkor meg otthon fotóztak egy gyönyörű Versace estélyiben, talpig sminkben-smukkban, és Tony beköpte, hogy nagyon éhes. Mondtam a fotósnak, fél óra szünet, és úgy, ahogy voltam, nagyestélyiben nekiálltam főzni a férjemnek. Aztán visszamentem fotózni. Más asszony biztos azt mondta volna a férjének, hogy menj el ebédelni, szívem, de én utálom, ha Tony vendéglőben eszik.
– Hosszú életű lesz a házasságod, mert a férfiakat a hasukkal és a házastársi hűséggel lehet megfogni.
– Nem csináltunk listát és nem vitattuk meg, mi lesz, ha valamelyikünk megszegi a közös szabályokat. A mi kapcsolatunk kölcsönös bizalomra épül, föl se merül a bizalmatlankodás. Félrelépni szerintem gusztustalan és utálatos dolog. Hál’ istennek még nem volt részem benne, tehát nem tudom, milyen. De érdekes, pont most jelent meg az interneten egy hír, hogy Tonynak viszonya volt valami nővel, és persze azonnal be is pereltük, mert még a morzsája se volt igaz. Azt a tanulságot vontuk le belőle, hogy ez a hírnév átka, népszerű emberek mindig ki vannak téve ilyesminek. És ez az incidens még közelebb hozott minket egymáshoz.
– Gondolom, jó alaposan átbeszélted a barátnőddel, Victoria Beckhammel, akinek ebben a témában kellő gyakorlata van.
– Victoria tündéri csaj. Mindig brit akcentussal próbálok beszélni, ha összefutunk. Tony és David jól ismerik egymást, ugyanabban a cipőben járnak, híres sportolók, folyton utaznak. Victoria tényleg jó tanácsadó. És fantasztikus anya. Minden David és a gyerekek körül forog. Rettentően imponáló. Én is így szeretném csinálni, ha majd oda jutok.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek