Illatfestmény a bőrön

– Melyik az az illatkörnyezet, amelyben jól érzed magad?
– Több is. Időrendben nagymamám kertjével kell kezdenem. Nagyszüleim Miskolcon, egy százhúsz éves homokkő házban éltek. Különleges szagkeveréke volt: felhólyagosodó vakolat, a gangon sűrűn ültetett fodormenta, mindez gyümölcsfák és a veteményes illatával színezve.
– Mi volt a következő?
– Tízéves lehettem, amikor kikerültünk Észak-Afrika legtisztább partszakaszára, Líbiába, ahol érintetlen volt az élővilág. Egy vízben úsztam cápákkal, rájákkal, tintahalakkal, hatalmas sonkakagylókkal. Erre a tiszta illatra épült rá a sivatag, az arab piacok fűszer-, édesség- és ételillata. Hogy időben közelebbit is mondjak: Versailles-ban a virágzó hársfák között, vagy Grasse-ban, május környékén a jázminbokroktól és narancsvirágtól illatos utcákon szintén otthonosan érzem magam.
– Milyen tanulmányokat kell végeznie egy parfümőrtanoncnak?
– A képzés egyéves, és gyakorlatilag három-négy tárgyat oktattak, de tulajdonképpen mindig ugyanazokat a feladatokat végeztük különböző mélységekben. A legelején az alapanyagok felismerése, memorizálása, és minden hozzájuk kapcsolódó lehetséges ismeret elsajátítása a feladat. A következő stúdium az akkordok nevet viseli. Ez azt jelenti, hogy létezik például alma-, whisky- vagy paradicsomlevél-akkord, amelyeket pár alapanyagból fel lehet építeni. Az akkordok egy-egy parfümön belül vonulatokat alkotnak, ezek felépítését is tanuljuk.
– Parfümökkel ekkor nem is foglalkoztatok?
– Dehogynem. Léteznek a nagy parfümök, amelyek a szépségiparban mérföldköveket jelentenek, ezeket analizáltuk, visszabontottuk az alapanyagokig, majd újraépítésük volt a feladat. Először csak modellként, aztán másolatként, majd egyre jobb másolatként. Persze mindig egyre kevesebb információt adnak meg egy-egy parfümről. Végül szabadon megalkotja az első saját parfümjét. A másik része e tantárgynak az, amikor a nagy parfümöket kell tovább tökéletesíteni.
– Mi volt az első konkrét munkád az iskolában?
– Három-négy hónap után kaptuk azt a feladatot, hogy mindenki a saját országára jellemző illatot fogalmazzon meg és tárja a többiek elé. Én a Balaton-felvidék kánikulai hangulatát komponáltam szénaboglya, égett melegségű tarló, levendula, tea, kávé illatának felhasználásával. Azt a pillanatot ragadtam meg, amikor az ember kiül délután kávézni egy tihanyi nyaraló dongóktól hangos kertjébe, beleolvad a természetbe, és szétnyomja a forró nap, mint mondjuk egy Egri József-festményen.
– Ha jól tudom, a parfümőr nemcsak parfümöket készít, hanem mindenféle szerhez komponál illatot.
– Igen. Egy parfümőr esetében teljesen mindegy, mi a végcél. Egy ablaktörlő folyadék illatának megkomponálása ugyanolyan kreatív munka, mint egy embernek készített személyes parfüm. Picasso is például ontotta magából a műveket, és úgy tűnik, ugyanakkora figyelmet kapott egy könyvillusztráció, mint egy olajfestmény. Akik régóta dolgoznak a szépségiparban, azok egy idő után azokat a munkákat szeretik, amelyek nagyon sok kreativitást igényelnek. Néha izgalmasabb egy középcég új illatgyertyáját elkészíteni, mint egy hatalmas parfümcég új parfümjét.
– Miért pont téged keresnek az ügyfelek?
– Ennek több oka is van. A kelet-európaiságom izgalmas a nyugatnak, és most a kelet-európai designerek amúgy is divatosak Nyugat-Európában és Amerikában. A mi régiónk tervezői talán azért kreatívabbak nyugati társaiknál, mert nekünk egyszerűen nem volt semmink, és egy fűzfavesszőből kellett atomerőművet csinálni. Ma például az egyik legsikeresebb alkalmazott parfümőr velem egykorú, örmény származású, eredeti foglalkozását tekintve balettművész.
– Magyarországon soha sem létezett parfümőrszakma?
– A világ parfümtörténetének első fennmaradt receptje, merthogy előtte nem beszélhetünk mai értelemben vett parfümökről, a Magyar Királyné Vize volt, és a XIV. században készült. Erzsébet királynő egy szerzetestől kapott egy receptúrát, az a szerint készült alkoholos oldatot szorgosan kenegette magára, bár valószínűleg nem szépészeti, hanem elsősorban higiéniai célból. A legenda szerint a hetvenéves királynőnk annyira megszépült ettől a szertől, hogy a lengyel király feleségül kérte. Ez ugyan legenda, de ami tény, hogy Versailles-ban, az illatok múzeumában, ahol a receptúrákat gyűjtik és őrzik, a legelső leírás a Magyar Királyné Vizének receptje az 1300-as évek végéről. Grasse-ban, a parfümök fővárosában a főtéren áll a vándor parfümárus emblematikus szobra, hasára franciául a Magyar Királyné Vize van írva. Ezért a parfümiparban magyarnak lenni kivételesen szerencsés helyezet.
– Közhely, hogy minket, embereket mennyire befolyásolnak az illatok mind a közérzetünkben, mind a párválasztás során, hogy csak a legnyilvánvalóbbakat említsem. Egy parfümőr, aki az illatok által képes hatni az érzelmekre, igen komoly hatalom birtokosa.
– Majdnem így van. Először is az embernek van egy genetikai állománya, egy bizonyos helyen él, ahol bizonyos típusú anyagokat tartalmazó vizet iszik, bizonyos típusú ételeket eszik, bizonyos típusú higiéniai szokásokat követ. Ez mind összeadódik, és megjelenik a bőr illatában. A bőrön van egy vékony folyadékréteg, amelyet a verejték- és faggyúmirigyek képeznek folyamatosan, és ez a folyadékfilm az egyénre és csakis rá jellemző molekula- és ionösszetételt tartalmazza. A kutyák ennek alapján ismerik fel és azonosítják bárhol, bármilyen körülmények között – akár egy megtépett nadrágszár alapján is – a gazdájukat. Persze ezt a folyadékréteget az egészségi állapot, a pillanatnyi hangulat stb. finoman alakíthatja, de ez az alap. Erre az alapra festünk egy képet – nos, a festmény a parfüm. Ahogy a vászon minősége befolyásolja a születő festményt, úgy alakítja a test a parfümöt is. Megtörtént velem, hogy az egyik kedvenc parfümömet egy partin nem ismertem föl egy rég nem látott barátnőmön. A hölgy bőre egyszerűen „szétütötte” a parfümöt, azaz a felismerhetetlenségig megváltoztatta. Ezért valójában nem is szabadna illatot megvásárolnunk a bőrön való kipróbálás nélkül.
– A hatalom akkor is a parfümőr kezében van, hiszen manipulálni tud.
– Már az antikvitásban rájöttek az emberek arra, hogy illatokkal jobbá tehetik az életüket. Az agyban az illatok érzékelése ott kapcsol át, ahol az érzelmek, a szexualitás, az anya-gyermekkapcsolat, az intim tapintás, a hosszú távú memória rejtőzik. Ezért az emocionális helyzeteket könnyű illatokhoz kapcsolni, és ez fordítva is igaz, azaz illatokhoz könnyű érzelmeket kapcsolni. Innen kezdve az illat fegyverré válhat, amivel ha megtanulunk bánni, észrevétlenül tudunk győzni olyan csatákban, amikről a partnerek nem is tudják, hogy elkezdődtek. Sőt amit már akkor elveszítettek, amikor az illattal „felfegyverzetten” beléptünk a szobába.
– Nyilván a csaták legtöbbje a szexus mezején zajlik.
– Két dologról érdemes beszélni. Vannak előszőr is erotizáló illatok. Ezek persze véletlenül sem feromonok: felhívnám mindenki figyelmét, hogy a bőszen reklámozott „feromontartalmú“ parfümök nem léteznek! Azonban tény, hogy vannak erotizáló alapanyagok. A nők gyakran használják a pézsmát: ennek érdekessége az, hogy a férfiak egy része nem is érzi a pézsmaillatot, de egyfajta jelenlétet mégis tapasztalnak.
– Mi a másik terület, ahol az illatokra szükségünk van?
– A mindennapok világa: munkahely, ügyintézés stb. Hogy jól érezzük magunkat a munkahelyünkön, nyilván nem azt a parfümöt használjuk, amelyiket az esti randevúhoz. Ezek azok, amelyek energetizálnak, felvidítanak vagy éppen ellazítanak, mondjuk egy fontos döntés előtt. Van olyan illat, amelyet kifejezetten tárgyaláshoz veszek fel. Persze meg is nyerem a tárgyalást.
– Ha valaki hozzád fordul parfümért vagy szaktanácsadásért, mennyit kell fizetnie?
– A személyes parfümtanácsadás huszonhatezer forint egy órára, ekkor már létező illatokból választunk az egyéniségnek megfelelőket. A személyre szabott kreációk esetén öt- és ötvenezer euró között mozog a munkadíj, az elkészítés pedig háromnegyed évig tart.