Tony Curtis, a csóktanár

– Egyszer ezt mondta: „Nincs annyi magyar a világon, amennyi nőt már megcsókoltam.” Hány nővel is volt dolga összesen?
– Pontosan nem emlékszem, de azt azért jelzi, hogy nem ártana növelni a magyarok létszámát. Higgye el, sokkal több lehetőséget utasítottam vissza, mint amennyit kihasználtam. Mindig szerettem flörtölni, enélkül nem is tudtam volna élni. Ha találkoztam egy nővel, máris kis szikrák pattogtak köztünk, és ha a szikrák lángra kaptak, annak a nőnek annyi volt. Egy időben még szerelmi naplót is vezettem: egy kis füzetbe beragasztottam a lányok képeit.

– Szerelmi arzenáljához filmbeli partnerei is hozzátartoznak?
– Feltétlenül vegyük bele azokat is, akiket filmekben csókoltam meg. Pályám elején nagyon zavartak a szerelmi jelenetek, szinte minden forgatási napon kellett csókolóznom a kamerák előtt. Egy idő után azonban kiválóan ment, miközben a szakma titkait is ellestem. A csók volt a „legfinomabb” tantárgy, amit nagyon szorgalmasan gyakoroltam, és végül kitűnő lettem belőle. Erre a Universal stúdió is felfigyelt, és engem tett meg csóktanárnak.

– Csóktanárnak?
– Először én is azt hittem, hogy ez csak vicc, de nem az volt. A filmgyár nagyon fontosnak tartotta ezeket a gyakorlati órákat. Emlékszem egy gyönyörű lányra, Susan Cabotra – valamelyik arab országból jött –, azonnal szerelmes lettem belé és meg akartam kérni a kezét. Mindenképpen járni akart a csókórákra, de inkább magánórákat szeretett volna venni. Marilyn Monroe is a diákom volt, ebből aztán nagy szerelem lett.