Summa cum laude miniszter

Már csak foglalkozási ártalomként is, viszonylag érdeklődőnek mondhatom magam a politika és annak csinálói iránt, de gyanítom, mégsem tudnám az éppen aktuális kormány mindahány miniszterének nevét, életútját, szakmai hátterét kapásból felidézni. Pedig nincs ez így jól, hiszen a bársonyszékekben ülők, még ha csupán egy tízmilliomodnyi részben, de rólam is döntenek. Vagyis jobban járnék, mi több: valamennyien jobban járnánk, ha nemcsak politikusi megszólalásaikból ismernénk őket, hanem tudnánk, honnan jöttek, merre tartanak, mik a céljaik. A kormány második embere egy győri fiatalember, aki még harmincöt éves sincs. Ő a kancelláriaminiszter: Molnár Csaba.

InterjúSzücs Gábor2009. 09. 24. csütörtök2009. 09. 24.

Fotó: GABOR FENYES

Summa cum laude miniszter Fotó: GABOR FENYES

És még ha legalább győri lennék, de egy tízezres kisvárosban, Csornán születtem, ma pedig mén­fő­csanakinak számítok, amely inkább falunak, mint városnak mondható. Igaz viszont, hogy mindkettő Győrhöz kötődik… És a folytatás is: Győrbe jártam általánosba, gimnáziumba, majd az ottani Tanítóképző Főiskolára, de aztán átnyergeltem a budapesti Eötvös Loránd Tu­do­mány­egye­tem­re, s jogász lettem.

–Milyenek voltak a diákévek?
–Gondolom, mint mindenütt máshol: vidámak, de a bulik és a szórakozás mellett valahogy úgy alakult, hogy komolyan vettem a tanulást is.

–Köszönhetően a szép emlékű „jó tanuló – jó sportoló” mozgalomnak?
–Bizonyára annak is, de leginkább azért igyekeztem, mert a tanulás, a kollégium – és egyáltalán: az élet – már akkor is pénzbe került, s én úgy gondoltam, hogy a legkevesebb, ha ezeket a gondokat, legalább részben, leveszem a szüleim válláról. Hajtottam az ösztöndíjakra; a nagy igyekezet vége aztán az lett, hogy az egyetemet „summa cum laude” kitüntetéssel fejeztem be.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek