Kolláth doki és az alkotmány

– Bocsánat, jó helyen járok? Én a csokornyakkendős Kolláth Györgyöt keresem…
– Tetszett volna hétköznap és/vagy munkaidőben érkezni, akkor ő nyit ajtót. De ma, szombat lévén, engedtessék meg, hogy levéve a munkaruhámat, egy kicsit lazább körülmények között adhassak interjút.

– Mi végre ez az állandósult csokornyakkendő? Kazinczyval szólva például meg tudja önállóan nyaktekerészni?
– Sajnos nem. Pedig az ügyvédi kar doyenje, maga Bárándy Gyuri bácsi ígérte – egyébként szintén „csokros” –,hogy megtanít, de sajnos semmifajta kézügyességgel nem rendelkezem. Négyen voltunk testvérek, én annyira ügyetlen voltam, hogy ha valami eltört otthon, apám engem biztosan elvert… Éppen kézügyetlenségem okán tartom előnyösnek a csokornyakkendőt: sokkal komplikáltabb leenni, mint langaléta társát.

– E fontos kellék problematikájának áttekintése után az új kormány által egyre jobban forszírozott új alkotmányról szeretném a véleményét kérdezni. Annál is inkább, mert már az új köztársasági elnök, Schmitt Pál is alkotmányozna: beiktatási beszédében szükségesnek említette az új alkotmányt, amelyben rögzíteni kell a kereszténységre és a Szent Koronára való utalást, valamint a sport jelentőségét is.
– Ezekkel azért akad némi probléma. Az elnök úr mintha elfelejtette volna a hatalmi ágak demokratikus államokban szokásos szétválasztását. Ő nem alkotmányozhat, merthogy ő lesz, aki majdan elfogadja és aláírásával szentesíti azt.

– Akkor mi lesz a kereszténységgel, a Szent Koronával és a sporttal?
– Ezek is problémásak. Merthogy a beszédből kiderült, az elnök úr sajnos nem olvasta az alkotmányt… Ugyanis a Szent Korona benne van, tegyem hozzá: fotóval együtt, valamint az alkotmány utal a sportra is. A Szent Korona-tan viszont nincs benne, merthogy a Szent Korona nem jogképes; egy nemzeti jelkép, nemzeti ereklye, s nem több. A kereszténységre sincs, és remélem, nem is lesz utalás, ugyanis Magyarország nem iszlám köztársaság, hanem egy világi állam, ahol a vallás és az állam szétválasztása megtörtént.

– És arról mi a véleménye, hogy Schmitt elnök úr szeretne már tavaszra egy új alkotmányt?
– Mélyen szkeptikus vagyok. Mind a megjelölt időpontot, mind az alkotmányt újrafogalmazók személyét illetően.

– Olvastam egy 2006-os nyilatkozatát, amelyben ezt írta: „Elméletileg meg lehet csinálni koncepcionálisan és szövegszerűen fél-egy év alatt. El(ő)készíteni és átvinni azonban két dolog. Hatályba léptetni ráérne az ország 2010-ben vagy 2012-ben. Reálisan nézve akkor lesz itt új alaptörvény, amikor Magyarország téli vagy nyári olimpiát rendez…” Hát, olimpiát ugyan nem rendezünk, de hogy itt alkotmány lesz tavaszra, arra mérget vehet.
– Nem örülök, hogy abban lesz igazam, hogy 2010 és 2012 között, vagyis 2011-ben lesz új alkotmány, mert így kimarad az a 2006-ban javasolt 4-5 év, ami a koncepció kidolgozására, a szöveg elkészítésére és a mindehhez szükséges szakmai, társadalmi vitára kellene. Továbbá attól is félek, hogy a szöveg fogalmazói, mivel nem szakemberek, úgy akarnak egy jobb alkotmányt, hogy nem ismerik a jelenlegit. Magamban egy kicsit mulattam, amikor a múltkorjában a nyolc alkotmánybíró-jelölt parlamenti meghallgatása zajlott: mi lett volna, ha a felvételhez az alkotmányból kaptak volna kérdéseket?