Agrárpénzek nem veszhetnek el!

 – Miniszter úr, hol tart a magyar földvásárlási moratórium meghosszabbításának ügye?
– Az Európai Unió Bizottsága dönt ügyünkről. Mi a válságra, az alacsony földárak miatt a magyar gazdálkodók kiszolgáltatottságára hivatkozunk. Ha kinyílna a földpiac, a hazai agrárium szereplői nem rúghatnának labdába a nyugati vevőkkel szemben. Rendezetlenek a birtokviszonyok is, másfél millió hektár osztatlan közös tulajdonban van. A Nemzeti Földalapnak (NFA) e kérdéseket kell megoldania. A Bizottság azt fogja mérlegelni, hogy adhat-e kedvezményt Magyarországnak, amikor az összeurópai norma a tőke és az áruk szabad áramlását írja elő. Nem állunk egyébként rosszul, eddig már kilenc ország biztosított bennünket arról, hogy támogatja ügyünket. Az év végére vagy jövő év elejére megszületik a döntés.

– Mi lesz, ha az EU nemet mond? Akkor új földtörvénnyel védekezünk?
– Bízom a pozitív döntésben. Új földtörvényt addig nem hozunk, amíg Brüsszel nem határoz, mert megzavarná az uniós elbírálást. Mi a most hatályos jogszabályok alkotta keretekre alapoztuk indoklásainkat.

– Az új parlament nyáron átalakította a Nemzeti Földalapot, az államnak mindenkit megelőző elővásárlási jogot adott. A földalap azonban még nem működik, így nem képes a földpiacot befolyásolni.
– A Nemzeti Földalap vezetőit kiválasztottuk, most rendet tesznek a vagyonelemek között. Magyarul leltároznak. Két hónap alatt végeznek. De ellentmondással találkoztak már eddig is. Ráakadtak például olyan NFA-földterületre, melynek a papír szerint 110 éves a tulajdonosa. Amint rend lesz, indulhat az alap tevékenysége, a kormány földbirtok-politikájának megvalósítása.

– Évente átlagosan 200 ezer hektár cserél gazdát több ezer adásvétel során. Az állam elővásárlási jogát miként lesz képes gyakorolni ekkora mennyiségű ügyletnél? Lesz rá elég kapacitás és pénz?
– A földalaphoz 1,7-1,8 millió hektár tartozik, s ennek számottevő részét az állam bérbe adja, ebből származik fő bevétele, és egyes területek eladásából is folyik be pénz. Évente 8-10 milliárd forint az NFA bevétele a haszonbérletekből, amiből a földvásárlásokat elindíthatjuk. Egyes bérleti díjak túl alacsonyak, ezeket megemelve tovább nőhet a bevétel. Az elővásárlási jog gyakorlását pedig ne úgy képzelje el, hogy minden egyes földet megvesz az állam, nem ez a lényeg, hanem az, hogy a gyanús ügyeket kiszűrjék a szakemberek.

– Erre vonatkozott az én kérdésem is! Ennyi ügyletből hogy lehet kiszúrni a zsebszerződést?
– Higgye el nekem, egy szerződésre ránézve látszik a spekulációs szándék. És az állam élni fog a jogával! De a földalapnak ennél sokkal fontosabb feladata lesz az új földbirtok-politika megvalósítása. Elsődleges cél, hogy a kis és közepes családi gazdaságok, fiatal, gazdálkodni akaró családok 25-50 évre, örökölhető, kedvezményes bérleti szerződést köthessenek az állammal. Helyzetbe hozzuk a már működőképes, de területet igénylő gazdákat is.

– Milyen áron jutnak majd földhöz? A moratórium meghosszabbításának legfőbb indoka, hogy alacsony a magyar földár. Azt emelni kellene, vagyis az állam maga fogja felhajtani az árakat és vele együtt a bérleti díjakat is? Ezzel nehéz helyzetbe hozza a földművelőket! Fel lehet oldani ezt a problémát?
– Ahogy jövünk kifelé a válságból, úgy válhat egyre jövedelmezőbbé a földművelés, egyre értékesebbé a föld. Abban persze igaza van, hogy a bérleti díjak emelkedése megnehezíti a termelők életét. Azért van a kormánynak birtokpolitikája, hogy ezt a problémát megoldja.

– Ha az unió megengedi a moratóriumot, akkor ön szerint 2014-ben mennyit kell adni egy hektár szántóért?
– Nem mennék bele jóslásokba! Ma az átlagár 400-500 ezer forint.