Meddig hallgat az univerzum?

Sokkal izgalmasabb a csillagok világa, mint amilyennek egy nyugodt éjszakán a Földről látszik – mondja dr. Almár Iván csillagász-űrkutató. Mit köszönhetünk a mindennapjainkban az űrtechnikának, hogyan keressük a Földön kívüli társainkat, és lesz-e világvége 2012-ben? Erről is beszélgettünk a népszerű tudóssal Gagarin űrrepülésének ötvenedik évfordulója kapcsán.

Interjú2011. 01. 28. péntek2011. 01. 28.
Meddig hallgat az univerzum?

– Ha ma felnéz a csillagos égre, milyen érzés keríti hatalmába, mit lát?
– Nem nagyon látok már semmit. Nemcsak azért, mert a budai házunkból a fényszennyezés miatt nem látszanak a csillagok, de a szemem is sokat romlott.

– Szakmai ártalom?
– A csillagász munkája más, mint ahogy az emberek általában gondolják. Nem nézelődés, hanem kőkemény megfigyelés és mérés, monoton éjszakai munka a hideg kupolában. Hat évtizedes pályámon belül az első tíz év úgy zajlott, hogy a Svábhegyen, az akadémiai Csillagvizsgáló Intézetben előre meghatározott időpontokban rá kellett irányítanom a távcsövet egy csillagra, berakni a fényképlemezt, negyedórát exponálni, majd ezt ismételgetni újra és újra. Reggel végre lefekhettem, napközben pedig számításokat végeztem. Aludni se mentem haza.

– Nem kifejezetten családbarát életmód, hacsak a feleség nem szakmabeli…
– Az egyetem elvégzése után az Élet és Tudomány című folyóirat külső munkatársa voltam, olvasói levelekre kellett válaszolnom. „Hogyan lehet valakiből csillagász?” – kérdezte egy fiatal lány, Illés Erzsébet Szekszárdról. Én válaszoltam, ő felvételizett az ELTE-re. Elvégezte az egyetemet és pár év múlva a feleségem lett. Attól kezdve mindketten a Svábhegyen aludtunk.

– Az ön nevéhez a csillagászat mellett az űrkutatás is hozzákapcsolódott, elsősorban a felső légkör kutatásával foglalkozott. A hétköznapi ember számára milyen gyakorlati haszna van ennek a tudományágnak?
– Hogy naponta több száz tévécsatorna között választhatunk vagy hogy egyszerű módon fel tudjuk hívni Amerikát, ez mind a műholdas technikának köszönhető. A műholdakról készült felvételeket a legkülönbözőbb területeken alkalmazzák: térképészetben, erdőfelmérésben, mezőgazdaságban, árvíz elleni védekezésben, katasztrófa-elhárításban, de az időjárás-előrejelzés is elképzelhetetlen nélkülük. A felvételek alapján becslik meg, milyen lesz adott évben a termés, de hazánkban a parlagfűvel szennyezett területeket is így mérték fel. Nagy káreseteknél – belvíz, árvíz, szárazság – ellenőrizni lehet, jogos-e a kárigény.

– Nincs többé titok, fentről minden látszik?
– A világűrbe nem lehet kiírni, hogy fényképezni tilos. Sok tevékenység, amit eddig titokban lehetett tartani, az űrből egyértelművé vált. Meggyőződésem, ez a technika nagyban hozzájárult, hogy nem tört ki a harmadik világháború. De mondok egy aktuális tényt is: a Penci Obszervatóriumban egy szakértői csoport évekre visszamenőleg megvizsgálta az ajkai timföldgyár tározóinak területéről készült műholdas radarméréseket. A felvételeken pontosan látszik: az átszakadt fal sokkal gyorsabban süllyedt, mint a többi. Ha valakik ezt előzetesen megvizsgálják, a tragédiát meg lehetett volna előzni.

– Nézzünk sokkal távolabbra: mit találtak az űrkutatók odafönt?
– Kezd megfigyelhetővé válni, hogyan született a világegyetem. Az ősrobbanás elején, mintegy tizenötmilliárd évvel ezelőtt az univerzum forró volt és kicsi. Ez a bizonyos Nagy Bumm, amitől tágulni kezdett, eddig közvetlen megfigyelés híján csak elmélet maradt. Most sikerült lefényképezni születőben lévő, rendkívül távoli és halvány galaxisokat, a felvételeken láthatjuk a keletkezésük folyamatát. Valamikor a mi galaxisunk is így született. Ráadásul úgy tűnik, hogy nemcsak távolodik, hanem gyorsulva távolodik tőlünk az anyag, mintha valami hajtaná szét. Ez nagy rejtély, amit sötét energiának neveznek. Nem látjuk, csak a hatását érezzük.

– Beszéljünk arról, aminek a kutatásában nemzetközileg elismert szakember: vannak-e az univerzumban a Földön kívül értelmes lények?
– A Naprendszerünkben nincsenek, ez számomra egyértelmű. De hogy távolabb léteznek-e, arra nem lehet ma még válaszolni.

– Ön szerint léteznek?
– A csillagászok általában úgy vélekednek, ez az óriási univerzum – benne hihetetlen számú csillaggal és bolygóval – nem valószínű, hogy teljesen lakatlan. Miért ne sikerült volna másutt, ha a Földön is kialakult? Ezzel szemben a biológusok jelentős része azt mondja, hogy a földi élet csoda. Olyan kivétel, amely egyszer jöhetett csak létre.

Ezek is érdekelhetnek