Nincs szükség virágnyelvre

A közönséggel együtt maguk az alkotók is izgatottan várják Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült mozifilm őszre tervezett premierjét. Az előkészületek két éve kezdődtek, nemrég befejeződött a forgatás és javában tartanak az utómunkálatok. Mindeközben változóban az európai filmipar, nekünk, magyaroknak sincs okunk örömünnepre. Az Oscar-díjas filmrendező, Szabó István nemcsak új alkotásának kulisszatitkairól beszélt.

Interjú2011. 01. 21. péntek2011. 01. 21.

Kép: Szabo Istvan filmrendezo 2006.02.03. foto: Nemeth Andras Peter

Nincs szükség virágnyelvre
Szabo Istvan filmrendezo 2006.02.03. foto: Nemeth Andras Peter

– Két Szabó egy filmben – ígéretes!
– Boldogan vállaltam, mert Az ajtót csodálatos könyvnek tartom. Az írónővel többször találkoztam és sokat beszélgettünk. Felmerült köztünk, hogy valamelyik művéből jó lenne filmet készíteni. Ő egyébként a Katalin utca című regényét javasolta, én pedig elgondolkoztam rajta. Hogy mégis inkább Az ajtóra esett a választás, abban az is szerepet játszott, hogy Háberman Jenő producer felkért a rendezésre és rendelkezett a megfilmesítés jogaival. Sajnos Szabó Magda nem érhette meg a forgatás megkezdését.

– Miként élnek az ön emlékezetében az írónővel való találkozások?
– Egészen különleges személyiség és gazdag élettapasztalattal rendelkező ember volt. Izgalmas történeteket mesélt, melyeket nagy érdeklődéssel hallgattam. Igyekeztem tőle tanulni is.

– Mit sikerült tanulnia?
– Főként emberismeretet.

– Amikor olvas egy remekművet, megfordul a fejében, hogy abból filmet is lehetne forgatni?
– Úgy szeretek olvasni, mint bárki más, engedem, hogy vigyen magával a történet, érdekelnek a különféle jellemek, élvezem a szavak egymáshoz való viszonyát, ritmusát, élményeket, tapasztalatokat gyűjtök. Ilyenkor meg sem fordul a fejemben a filmkészítés gondolata.

– Ön szerint Az ajtónak van mához szóló üzenete?
– Egyértelműen. Egyébként is azt vallom, hogy klasszikus műveket csak akkor érdemes filmre vinni, ha találunk bennük olyan hangsúlyokat, melyek mai korunkra is érvényesek. Az ajtót azokban az időkben írta Szabó Magda, amikor az ideológia az emberek magánéletébe is bele akart szólni. Éppen erről szól a történet: van-e joga bárkinek is beleszólni a másik életébe? Minden korban aktuális gondolat!

– Emerenc, a házvezetőnő Helen Mirren által kel életre. Miért őt választotta?
– A film költségvetésének nagyobb része külföldről érkezett, a támogatók pedig egy angol nyelvű mozifilm létrehozásához adták az összeget. Azt is kikötötték, hogy a két női szerepre ismert angol, illetve német színésznőt kérjünk fel. Emerenc esetében én Helen Mirrenre gondoltam, de többen megpróbáltak lebeszélni róla, mondván, a színésznő elérhetetlen. Szerencsére Ragályi Elemér operatőr már dolgozott vele, segítségével eljutott hozzá a hír. Mivel tetszett neki a téma, sőt a könyv is, nem okozott gondot a találkozó létrejötte.

– Mi zajlik kettejük közt egy ilyen megbeszélésen?
– Ha egy világhírű színész javasol egy személyes találkozót, az azt jelenti, nyitott a közös munkára. Helen Mirrennel korábban nem ismertük egymást. Londonban ültünk be egy kávézóba, és ugyanúgy teát rendeltünk, mint ahogyan most önnel. Abban maradtunk, ha a film producere és az ő ügynöke meg tud állapodni, készséggel áll a rendelkezésünkre, mivel nagyon szeretné eljátszani a figurát. Aztán még kétszer-háromszor találkoztunk, meghívott egy színházi előadására is. Minden szereplővel, legyen az külföldi vagy magyar, hasonló módon szoktam elbeszélgetni az elején.

Ezek is érdekelhetnek