Ízletes talajmorzsák

– Ott voltam az ünnepségen, és úgy láttam, váratlanul érte ez az elismerés.
– Meglepetés volt, és meghatódtam. Nagy kedvvel és örömmel írtam, mert amikor egyik évben aszály, másik évben belvíz okoz károkat, ez a zsebkönyv nagy segítség lehet a gazdálkodóknak. Ha beszélgetünk a talajról, észreveszem, bizony néha hiányosak az ismereteik. Ez abból adódhat, hogy a rendszerváltozás után sokan kezdtek el gazdálkodni agrárvégzettség nélkül, és ez sajnos ma sem feltétel. Mégsem lehet általánosítani, mert ismerek olyan gazdákat, akiknek egészen más szakmájuk volt, és mégis remekül értik a dolgukat.

– Ezek szerint sokat jár vidékre? Pedig a laikus azt hinné, hogy tanszékvezető egyetemi tanárként előadásokat tart.
– Ehhez a munkához elengedhetetlen a gyakorlattal való szoros kapcsolat. Rengeteget járok vidékre, tavaly legalább harmincezer kilométert vezettem. Először is vannak innovációs munkáink, amelyekben határszemléket tartunk, talajállapotot vizsgálunk, miközben megbeszéljük a teendőket. A gazdaságok ezért támogatást nyújtanak az intézetünknek és a karunknak; ez fontos bevételi forrást jelent. Nagy örömmel csinálom, mert közben nemcsak tanítok, hanem tanulok is. A tavalyi év nagyon is arról szólt, hogy mentünk a földekre, és közösen találtuk ki, hogy mit is kellene tenni.

– Hallgatnak önre a férfi gazdák? Hiszen a talajművelés hagyományosan nem a nők dolga volt.
– Figyelnek arra, amit mondok, és igyekeznek is megfogadni az ötleteimet. Az elmúlt harminc év alatt már megismertek, megszokták, hogy nőként adok tanácsot. Olvassák és használják a könyveimet, a cikkeimet, megtapasztalják, hogy amit javasoltam, az beválik. Ha összeszámolom a telefonos válaszokat is, tavaly körülbelül egymillió hektárnyi területre adtam szaktanácsot. Sokszor meghívnak vetési, talajművelési bemutatókra. Nemrégiben Sárbogárdon tartottam előadást, ahová a helyi gazdakör vezetője, Lajtos János hívott meg. Ő itt végzett Gödöllőn, igazi gazda, aki jó gépeket használ és figyel a talajra is. Nemcsak az a fontos neki, hogy mennyi tápanyagot juttat ki, hanem a talaj állapotával, szerkezetével is törődik.

– Ezek szerint a talaj állapotából következtetni lehet arra, hogy mennyire bírja a belvizet és az aszályt?
– Ezek a természeti károk csökkenthetők szakszerű talajműveléssel. Nem szabad a talajt élettelen anyagnak tekinteni! Megdöbbenve látom a szalma, a szár eltávolítását a földekről, különösen onnan, ahol hiányzik a szerves anyag. Ezeket a talajokat az esők erősebben ülepítik, eliszapolják, és lazítás után is hamar visszaülepedik. Sajnos egyre kevesebb helyre jut istállótrágya. Még mindig kevesen tudják, hogy a táblán visszamaradt növényi maradványok szervesanyag-források! A szervesanyag-tartalom növeli a vízmegtartó képességet, a talaj később szárad ki, így csökkenthető az aszálykár is. Más baj is van, a nedves talajon végzett művelés hatására kialakul a tárcsa- vagy eketalp-tömörödés, és az ilyen talajokban nagyobb az aszály- és a belvízkár is. Ezért is fontos a mélyen lazult állapot, hogy ne legyen vízzáró réteg. Ha nincs ilyen, a csapadék le tud szivárogni, aszály idején pedig a mélyebb rétegekből a gyökerekhez vándorolni. Érteni kell ahhoz is, hogy mikor milyen eszközzel nyúljunk a talajhoz, mert annak szerkezetét el is ronthatjuk, de javíthatjuk is. Tavaly a sok eső miatt sok, korábban aláforgatott gyommag kelt ki, külföldi kollégáim döbbenten nézték a gazos földeket. Idén sok gondunk lesz a gyomokkal. A tarlóművelést és ápolást a szokottnál is gondosabban kell majd végezni.