Az eredményes tanítás a mérce

– Bosszútörvény – olvastam a pedagógusok életpályájáról július elején elfogadott törvényről. Államtitkár úr mit gondol erről a minősítésről?
– A bosszú csak és kizárólag azoknak a baloldali politikusoknak a kenyere, akik akadályozzák a pedagógusbér-emelést. „Fizetésemelés jár a tanároknak” – hangoztatják itthon, miközben Brüsszelben a politikusaik 5-6 millió forintos fizetésért azért dolgoznak, hogy a pedagógusok ne keressenek 800 ezer forintot. Hergelték a tanárokat, a szülőket, sőt még a diákokat is a törvény elfogadását megelőző hónapokban. A politikusok és aktivisták által szervezett, olykor agresszióba átcsapó tüntetések azonban végül elfogytak, kifulladtak. A többség ugyanis világosan látja, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénnyel megteremtettük a tanárok fizetésemelésének lehetőségét, maximális heti óraszámuk csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre emelkedik, adminisztratív terheik csökkennek.

– Mi a legfőbb célja az új jogszabálynak?
– A tanárok tulajdonképpen egy saját, új életpályát kaptak. Azt reméljük, hogy ezzel javul az erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsültségük is. A pedagógusok többsége által támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer is ennek része. Az a tanár, aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, az többet is kereshet. Az innovatív, eredményes tanítás, a tehetséges tanulókkal vagy épp lemaradó diákokkal való pluszfoglalkozás lesz a mérce, nem az életkor. A magasabb fizetés pedig a pályakezdők számára is vonzó lehet.

– Valóban? Hogyan és miből? – kérdezte tőlem egy pedagógus, amikor a tervezett 800 ezer forintos pedagógus-átlagbér került szóba beszélgetésünkben.

– A kormány idén januárban 10 százalékos béremelést előlegezett meg a tanároknak. Szeretnénk folytatni a béremelést, ezért a terv szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 ezer forintot. A béremelés azonban akkor folytatódhat, ha hazánk megkapja az uniós forrásokat. Tény, hogy széllel szemben kell dolgoznunk, ennek ellenére a jövő évi költségvetés 393 milliárd forint többletforrást határoz meg az oktatásban, amiből az ideihez hasonlóan egy 10 százalékos béremelés következhet. A kormány 2030-ig körülbelül 800 milliárd forint uniós és 5600 milliárd költségvetési forrást fordítana a pedagógusbér-emelésre.

– Változik a kötelező óraszám is. 
– A fix 24 óra lehetővé teszi, hogy az a pedagógus, aki ennél több órát tart, annál a többletmunkára vonatkozó szabályok lépnek életbe. Vagyis a pluszmunka, idő és befektetett energia több pénzt jelent hónap végén. Az adminisztratív terhek csökkentése a mai oktatási rendszer egyik fő problémájára adott megoldást. Azt szeretnék elérni, hogy a tanárok több időt és energiát fordíthassanak a gyerekekre, így például a pedagógus I-ből pedagógus II-be lépők esetén már nem kötelező a portfóliókészítés.

– A törvény értelmében kivételes, rendkívüli esetekben átvezényelhetők más intézménybe a pedagógusok. Melyek ezek az esetek, és mennyi időre, milyen messzire kell majd utazniuk?
– A pedagógusok átirányításával kapcsolatban keringett talán a legtöbb álhír. Fontos leszögezni, hogy a korábbi rendszerben is lehetséges volt egy pedagógus másik iskolába való kirendelése. Annyi változás történt, hogy eddig legfeljebb két hónapra volt lehetőség, ez módosul a tankerületi fenntartású intézmények esetében egy évre, földrajzilag viszont korlátozottabb lesz, mert csak egy járáson belül kerülhet erre sor. Magyarul nem állhat elő olyan helyzet, hogy egy Zala vármegyében oktató tanárnak hirtelen az ország másik felébe kell utaznia. Átirányítás esetén az úti költségeket megtérítjük, illetve a törvény azt is garantálja, hogy meghatározott élethelyzetekben, például ha valaki kisgyermeket nevel, egy hozzátartozóját gondozza, akkor csak a pedagógus hozzájárulásával irányítható át.

– Milyen szakmai egyeztetések zajlottak a törvényjavaslat megalkotása idején?
– Nem győzzük hangsúlyozni, hogy tényleg nem volt még olyan javaslat, amit ennyi egyeztetéssorozat előzött volna meg. Több mint húsz alkalommal ültünk le szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, szakszervezetekkel, fenntartókkal, egyeztettünk a Nemzeti Pedagógus Karral, a Köznevelési-stratégiai Kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, civil szervezetekkel, Brüsszel javaslatait is meghallgattuk, és még sorolhatnám. A pártoknak is adtunk lehetőséget, hogy érdemi észrevételeket tegyenek. Sem a kilencpárti egyeztetésen, sem a parlamenti vita során nem mondták el, mit akarnak, csak azt, hogy mit nem.

– Holnap ki fog tanítani? – olvastam egy matricán az egyik vasútállomáson. Most azt ne is minősítsük, hogy vannak, akik középületet ragasztgatnak össze, hanem nézzük a kérdést. Egyáltalán: tanárhiány vagy gyerekhiány van az iskoláinkban? Mi a megoldás?
– Nézzük számokban. A főállásban dolgozó pedagógusok száma 2010 óta 165–170 ezer fő között mozog. Továbbá 2010 óta az egy pedagógusra jutó gyerekek száma csökken, vagyis több figyelem jut egy-egy tanulóra. Ebben egyébként európai uniós szinten is kiemelkedők vagyunk. Magyarországon az egy pedagógusra jutó gyerekek száma jóval kedvezőbb, mint az Európai Unióban, ahol ez a szám átlagosan 12,1, míg nálunk 10,6. Olyan országokat előzünk meg, mint Dánia, Hollandia, Franciaország. Jól emlékszünk még arra, amikor a baloldali kormány idején 15 ezer pedagógust bocsátottak el, 1 havi bért vettek el a pedagógusoktól, fizetőssé tették a pedagógusképzést, és több mint 381 településen vonták meg a diákoktól a helyben tanulás lehetőségét.

– Államtitkár úr tárcájához tartozik az egészségügy is. Az egyik legújabb hír, hogy államosítják a közfinanszírozott CT- és MR-berendezéseket és azok működtetését. Mi áll a döntés hátterében?
– Kiemelt cél a várólisták csökkentése, hogy a betegek a lehető leggyorsabban juthassanak ellátáshoz. A kormány elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének további javítása mellett, így támogatja az egészségügyi rendszer megújítását és az egészségügyi ellátások fejlesztését. Ennek része, hogy a magánszolgáltatók kezében lévő CT- és MR-gépek is mindenki számára, egyenlő módon elérhetőek legyenek. Az egységes állami feladatellátás érdekében szükséges, hogy az állam saját berendezésekkel és személyzettel rendelkezzen, annak kapacitásáról saját maga döntsön. Nyilvánvaló, hogy korszerű állami egészségügyi rendszer nem tartható fent korszerű CT- és MR-diagnosztika nélkül. A gépeket az állam megvásárolja, így azok időkorlát nélkül szolgálhatják az állami ellátást, vagyis arra számítunk, hogy a várólisták rövidülni fognak.

– Mit tart a legfontosabb intézkedésnek, amely az elmúlt időszakban életbe lépett az egészségügyben?
– 2010 óta az egészségügyben hajtottuk végre a legnagyobb mértékű béremelést. A koronavírus-járvány ideje alatt jelentősen nőtt az orvosok bére, ami egyúttal megteremtette azt a környezetet, hogy kivezethessük a hálapénz rendszerét. Idén megvalósult a szakdolgozói béremelés következő lépcsője, július 1-jétől egységesen 18 százalékkal emelkedtek az ápolói bérek. Startvonalra állt a béremelés újabb üteme is: jövőre a háború és szankciók okozta gazdasági nehézségek ellenére 420 milliárd forinttal nő az egészségügyi költségvetés, mely tartalmazza a következő, 2024. március 1-jei ápolói béremelés fedezetét is. A béremeléseken túl szintén nagy előrelépés a betegellátás területén, hogy létrehoztunk az Országos Mentőszolgálat bevonásával egy új ügyeleti rendszert, amit fokozatosan vezetünk be a vármegyékbe. Hiába a riogatás, a betegek visszajelzései azt támasztják alá, hogy a rendszer biztonságosan és olajozottan működik.

– Térjünk vissza a pedagóguséletpálya-törvényhez. „Nyugodjon meg mindenki, a jövő nem elveszett, hanem elkezdődött” – írta a Magyar Nemzetben megjelent írásában lapunk főszerkesztője. Ön is így látja?
– Az iskolában a gyerek a legfontosabb. Minden gyereknek a lehető legjobb minőségű oktatást kell biztosítani. Magyarország érdeke tehát, hogy az iskolákban szakmailag és anyagilag is megbecsült pedagógusok neveljék és oktassák a diákokat minél magasabb színvonalon. Meggyőződésem, hogy az új életpályamodellnek és a teljesítményalapú bérezésnek köszönhetően a gyerekek egy jobb, versenyképesebb oktatási rendszerben fejlődhetnek tovább.